A Magyar Tudományos Akadémia alapításának szellemiségéhez kapcsolódva különleges címet kapott a Margitsziget egyik idős platánfája. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére kijelölt ősplatán mostantól a Tudomány Fája nevet viseli, emlékeztetve a tudás, a megújulás és a jövő iránti felelősség fontosságára.

A címet 2026. június 8-án, hétfőn adták át ünnepélyesen a Margitszigeten, ahol a fa mellett jelzőoszlopot is lelepleztek. Az eseményen Freund Tamás, az MTA volt elnöke, Pósfai Mihály, az Akadémia elnöke, valamint Karácsony Gergely főpolgármester is köszöntőt mondott.

Freund Tamás beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fa az emberi kultúra egyik legősibb szimbóluma, amely a tudást is jelképezi. Mint mondta, Széchenyi István is gondolhatott erre a szimbolikus erőre, amikor elindította „az Akadémiát teremtő, magyar nyelvet ápoló, tudományt, nemzetet és emberiséget egyaránt éltető, gazdagító folyamatot”.

Hozzátette: a margitszigeti platán csaknem egyidős az MTA-val. Még csemete lehetett, amikor gróf Széchenyi István felajánlása nyomán, a haza és haladás eszméjéhez kapcsolódva megszületett az Akadémia, amely azóta a magyar tudomány meghatározó szellemi otthonává vált.

Freund Tamás azt kívánta, hogy a fa még sok nemzedék számára legyen a tudomány, a kitartás és a jövőbe vetett bizalom jelképe.

Pósfai Mihály, az MTA elnöke arról beszélt, hogy a platán a múltat és a jövőt köti össze. Ha valóban kétszáz év körüli, akkor átélhette az 1838-as jeges árvizet, a háborúkat, építkezéseket és pusztításokat is, ahogyan az Akadémia történetét is megrázkódtatások és újrakezdések kísérték.

Az MTA elnöke szerint a platán azért is találó jelkép, mert kérge levetésével folyamatosan megújul. Hasonló feladat áll az Akadémia előtt is: meg kell őriznie a kétszáz év alatt felhalmozott értékeket, köztük a tudomány szabadságát és a teljesítmény tiszteletét, miközben képesnek kell lennie a megújulásra.

Pósfai Mihály hangsúlyozta, hogy a 21. században az Akadémiának figyelemmel kell lennie azokra az új kutatói nemzedékekre is, amelyek már más módszerekkel és más nemzetközi környezetben dolgoznak, mint elődeik. A megújuláshoz szerinte a fiatal kutatókat is be kell vonni az Akadémia munkájába.

Arra is rámutatott, hogy miként a fa is a környező növényekkel együtt teljesedik ki, az Akadémia sem önmagában erős, hanem a tudományos intézményekkel és az azokban dolgozó kutatói közösségekkel együtt.

Karácsony Gergely főpolgármester köszöntőjében kiemelte: bár Budapest 153 éves, a főváros és a Magyar Tudományos Akadémia története szorosan összekapcsolódik, és mindkettő fontos szerepet játszott a nemzet történetében.

Emlékeztetett arra, hogy amikor Budapest csatlakozott a tudománybarát településekhez, új fa ültetése helyett egy olyan fa kiválasztását javasolták, amely szinte egyidős az Akadémiával. Ez a csaknem kétszáz éves platán – mint mondta – minden polgárban tiszteletet ébreszt.

A főpolgármester hangsúlyozta: itt az ideje, hogy újra nagyobb tisztelettel forduljunk a tudomány felé, különösen egy olyan korban, amely gyakran egyszerű válaszokat keres bonyolult kérdésekre.

Beszédében az autonómia fontosságáról is szólt. Úgy fogalmazott, autonómia nélkül nem lehet szabad kutatást végezni, tudást gyarapítani vagy várost igazgatni.

Karácsony Gergely szerint fontos élni azzal a lehetőséggel, amelyet a társadalmi autonómiák és a tudás tisztelete iránti elköteleződés megnyit. Hozzátette: ma kevés olyan intézmény van Magyarországon, amelyben az emberek annyira bíznak, mint a Magyar Tudományos Akadémiában,ezért különösen fontos e bizalom megőrzése és erősítése.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek