Az új Nemzeti Táncszínház elkészülése mérföldkő a magyar táncművészet életében – hangsúlyozta a színházigazgatója, Ertl Péter az épület sajtóbejárásán, pénteken a fővárosi Millenáris parkban.

Kiemelte: a legmodernebb színháztechnikával felszerelt táncszínházat úgy tervezték, hogy képes legyen kiszolgálni a jövő koreográfusait is.

A mintegy hétezer négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris park E épületében, a volt Ganz művek egykori ipari csarnokában alakították ki.

A intézmény 2014-ben költözött ki a budai Várszínházból, mert az egykori karmelita kolostorban a Miniszterelnökség kapott helyet, azóta a színház ideiglenes játszóhelyeken működött.

fotó © Mohai Balázs | MTI

Glázer Tamás, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a sajtóbejáráson kiemelte, hogy a korábbi Millenáris Teátrum átépítése a kormány 4,6 milliárd forintos támogatásából valósult meg. Bár Magyarország első állandó táncszínháza elsősorban a táncszakma igényei alapján épült, az eredmény mégis egy multifunkcionális, számos kulturális célra vagy rendezvényszervezésre hasznosítható épület lett – fűzte hozzá.

A klasszikus háromhajós elrendezésű ipari csarnokot a ZDA – Zoboki Építésziroda tervei alapján alakították át, a kezdetektől szem előtt tartva a táncművész szakma elvárásait. Zoboki Gábor építész a sajtóbejáráson úgy fogalmazott, hogy a Ganz művekben annak idején a kor nagy tudósai dolgoztak, a helyszín történelmi szellemisége egyértelműen átmenthető a kortárs művészet világába. Az átépítéskor ezért többek között megőrizték és láthatóvá tették az egykori transzformátorgyár acélszerkezetének szegecselt tartóoszlopait.

fotó © Máthé Zoltán | MTI

Az épület egyetlen teljesen új eleme a főhomlokzat és az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok, amelybe – az átépítés legnagyobb szerkezeti kihívását adva – csonka kúpként „lóg be” felülről a kísérletező jellegű produkcióknak helyet adó, 120 főt befogadni képes kisterem.

Az előtérben „lebegő” kistermet 1500 tonnás vasbeton szerkezet tartja, amely a régi épület és az új előcsarnok pilléreire támaszkodik. A tartószerkezetet alulról egy 13 ezer darab faelemet felhasználó álmennyezet rejti el.

fotó © Máthé Zoltán | MTI

Orlovits Balázs építész elmondta, az előtér kettős funkciónak tesz eleget, itt találkozik a park az egykori ipari épülettel, a szabadidős tevékenység a kultúrával. A pavilonszerű előcsarnok ezért nyitott, kávézót is magába foglaló közösségi térként fog működni a park látogatói számára.

Az épület központi helyszíne a korábbi stúdiótérből átépített 368 fős, dinamikusan alakítható mobil nézőtérrel ellátott nagyterem, amelyben egy 16 méterszer 24 méteres színpadot alakítottak ki. Az épületben emellett helyet kapott két próbaterem, egy oktatási, rekreációs programokat befogadni képes kamaraterem, egy hangstúdió, valamint a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló helyiségek és öltözők is.

fotó © Illyés Tibor | MTI

Minden játszó- és próbatermet speciális, dupla lengőaljzatú borovi táncpadló borít, amely a lehető legjobban kíméli a táncosok ízületeit – mondta el Ertl Péter, aki kitért arra is: a balett-teremben modern függesztő rendszert építettek ki, ez akár egyszerre hat táncos dinamikus terhelését is képes biztosítani.

Az új Nemzeti Táncszínházat Áder János köztársasági elnök adja át péntek este a 2019-es Budapest Táncfesztivál nyitógáláján.