Budapest egyik legismertebb dunai átkelője, a Szabadság híd 130 éve köti össze Pestet és Budát. Az eredetileg Ferenc József nevét viselő hidat 1896. október 4-én, a millenniumi ünnepségek évében avatták fel.

Azóta háborús pusztítást és több nagy felújítást is átélt, jellegzetes szerkezete, turulmadarai és díszes kapuzatai azonban ma is meghatározó részei a budapesti Duna-part látképének.

A millenniumi Budapest új hídja

A 19. század végére Budapest gyors fejlődése egyre sürgetőbbé tette új dunai átkelők építését. Az 1893. évi XIV. törvénycikk két új híd létesítéséről rendelkezett: az egyik az Eskü térnél, a későbbi Erzsébet híd helyén, a másik pedig a Fővám térnél épült meg.

A két híd megtervezésére nemzetközi pályázatot írtak ki. A Fővám térre szánt átkelő esetében Feketeházy János pályaművét választották ki. A pályázati terv azonban még nem az építéshez szükséges részletességű dokumentáció volt, ezért a végleges terveket a Kereskedelemügyi Minisztérium Hídosztályának mérnökei dolgozták ki. A munkába Nagy Virgil építészprofesszort is bevonták.

A kivitelezésre előkészített tervek több részletben eltértek Feketeházy eredeti elképzelésétől. Módosult többek között a kapuzatok kialakítása, ezek tetejére turulmadarak kerültek, és a híd két végén álló vámszedőházak formája is megváltozott.

A híd alapvető szerkezeti és formai koncepciója ugyanakkor megmaradt. A Szabadság híd Gerber-csuklós konzolos gerendahíd: a két oldalról benyúló tartók közé külön középső elemet függesztettek.

Vita is kialakult arról, ki tervezte a hidat

Bár a Szabadság híd tervezőjeként ma Feketeházy Jánost tartjuk számon, már az átadás körüli időszakban szakmai vita alakult ki arról, pontosan kinek mekkora szerepe volt a végleges konstrukció kialakításában.

Seefehlner Gyula mérnök azt állította, hogy a végleges terveket a minisztérium Hídosztályának szakemberei készítették, több pályamű egyes megoldásainak felhasználásával. Feketeházy vitatta ezt, és kiállt saját szerkezetének eredetisége mellett.

Bár a pályázati terv több részletén változtattak, annak alapvető szerkezeti és formai megoldásai a végleges hídon is megmaradtak. Feketeházy Jánost ezért ma is a Szabadság híd tervezőjeként tartják számon, míg Nagy Virgil a kapuzatok építészeti kialakításában játszott fontos szerepet.

Ferenc József helyezte el az utolsó szegecset

A híd építése 1894-ben kezdődött, és mintegy két évig tartott. Az új dunai átkelőt 1896. október 4-én, a millenniumi ünnepségek évében adták át.

Az avatáson Ferenc József is jelen volt. Az uralkodó jelképesen maga helyezte el a vasszerkezet utolsó szegecsét, az új átkelő pedig az ő nevét kapta.

A Ferenc József híd a korszak modern létesítményének számított: gáz- és elektromos világítással is ellátták, két évvel az átadás után pedig már villamos is közlekedett rajta.

Budapest legrövidebb közúti Duna-hídja

A Szabadság híd két mederpilléren nyugszik, középső nyílása 175 méter, két parti nyílása pedig egyenként 78,1 méteres. Teljes hossza 331,2 méter, szélessége 20,1 méter, ezzel Budapest legrövidebb Duna-hídja.

A háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd megjelenését a pillérek fölé magasodó kapuzatok teszik különösen jellegzetessé. Tetejükön turulmadarak ülnek, a kapuzatokat pedig a Szent Korona másolata és a történelmi magyar címer díszíti.

A híd két végén egykor négy vámszedőház állt, amelyek közül a két pesti oldalon található épület maradt fenn napjainkig.

A Szabadság híd két mederpilléren nyugszik, középső nyílása 175 méter, két parti nyílása pedig egyenként 78,1 méteres. Teljes hossza 331,2 méter, szélessége 20,1 méter, ezzel Budapest legrövidebb Duna-hídja.

A háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd megjelenését a pillérek fölé magasodó kapuzatok teszik különösen jellegzetessé. Tetejükön turulmadarak ülnek, a kapuzatokat pedig a Szent Korona másolata és a történelmi magyar címer díszíti.

A híd két végén egykor négy vámszedőház állt, amelyek közül a két pesti oldalon található épület maradt fenn napjainkig.

A második világháborúban felrobbantották

Budapest többi Duna-hídjához hasonlóan a Ferenc József híd sem kerülte el a második világháború pusztítását. A visszavonuló német csapatok 1945. január 16-án felrobbantották, és a középső hídrész a Dunába zuhant.

A híd azonban nem semmisült meg teljesen. Az épen maradt pillérek és szerkezeti részek lehetővé tették, hogy viszonylag gyorsan helyreállítsák. Az újjáépítést Széchy Károly és Haviár Győző vezette.

Az újjáépített átkelőt 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak, immár Szabadság híd néven. A második világháborúban elpusztított budapesti Duna-hidak közül ezt sikerült elsőként helyreállítani.

Felújítások és világörökségi rang

Az évtizedek során többször is korszerűsítették az átkelőt. 1985–1986-ban átfogó munkálatokat végeztek rajta, 1987-ben pedig a budapesti Duna-part és a Budai Várnegyed részeként felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A világörökségi terület 2002-ben az Andrássy úttal és a Millenniumi Földalatti Vasúttal bővült.

Újabb nagyszabású rekonstrukció 2007-ben kezdődött. A műemléki helyreállítás során a szerkezet mellett a történeti részletekre és a díszítőelemekre is figyelmet fordítottak, a munkálatok teljes lezárását követően 2009 májusának végén adták vissza az átkelőt teljes egészében a forgalomnak.

A Szabadság híd 130 évvel átadása után is sokat megőrzött 19. század végi megjelenéséből. A Fővám tér és a Gellért tér között ívelő építmény ma egyszerre szolgálja a fővárosi közlekedést és őrzi Budapest egyik jellegzetes történelmi városképének emlékét.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek