Százharminc évvel ezelőtt, 1896. október 25-én avatták fel Budapesten az Iparművészeti Múzeum épületét, amely a magyar szecessziós építészet egyik legjelentősebb alkotása. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján emelt palota színes kerámiadíszeivel, különleges kupolájával és monumentális belső tereivel már megnyitásakor kitűnt a főváros épületei közül.

Az Üllői úton álló múzeumpalotát a millenniumi ünnepségek záróeseményeként, I. Ferenc József magyar király és II. Vilmos német császár jelenlétében avatták fel. Az épület ekkor még nem készült el teljesen, a nagyközönség csak 1897. november 20-án léphetett be a kiállítótermekbe.

A múzeum története azonban jóval korábban kezdődött. Az intézményt 1872-ben alapították Rómer Flóris és Pulszky Ferenc kezdeményezésére. London és Bécs után Európában harmadikként jött létre olyan gyűjtemény, amely a régi és kortárs iparművészeti alkotások megőrzését, bemutatását és tanulmányozását szolgálta.

Hosszú út vezetett az önálló múzeumpalota megépítéséig

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye kezdetben a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában kapott helyet, majd 1877-ben a Műcsarnok akkori épületébe költözött. Az állomány folyamatos gyarapodásával egyre sürgetőbbé vált egy önálló, kifejezetten múzeumi célokra tervezett épület létrehozása.

Az új múzeumpalota megtervezésére 1890-ben írtak ki pályázatot. A beérkezett tizenkét terv közül a bírálóbizottság egyiket sem találta változtatás nélkül megvalósíthatónak, az első díjat mégis Lechner Ödön és Pártos Gyula „Keletre magyar!” jeligével benyújtott munkája kapta.

A tervek átdolgozása és az előkészületek három évet vettek igénybe. Az építkezés végül 1893-ban kezdődött meg, az ünnepélyes átadásra pedig három évvel később, a honfoglalás ezredik évfordulóján került sor.

A zárókőletételt követően a két uralkodó bejárta az épületet, és megtekintette az első, magyar iparművészeti emlékekből összeállított kiállítást. A múzeum berendezése és a befejező munkálatok azonban még hónapokig folytatódtak.

Egy épület, amely új irányt adott a magyar építészetnek

Az Iparművészeti Múzeum tervezésekor Lechner Ödön már elismert építésznek számított, de az Üllői úti palotával minden korábbinál határozottabban fordult egy önálló magyar építészeti stílus megteremtése felé.

A 19. század végén Budapest arculatát elsősorban a történelmi korok építészetét idéző paloták és középületek határozták meg. Lechner ezzel a hagyománnyal szakított. A magyar népművészet díszítőmotívumait keleti és nyugati építészeti hatásokkal ötvözte, miközben a korszak modern szerkezeti megoldásait is alkalmazta.

A múzeum egyik legjellegzetesebb eleme a színes kerámiákkal borított tetőzet és a gazdagon díszített kupola. Az épület megjelenésében fontos szerepet kaptak a pécsi Zsolnay-gyár kerámiái, amelyek különleges színeikkel és formáikkal a magyar iparművészet korabeli fejlődését is szemléltették.

A homlokzat változatos díszítése, a keleti építészetet idéző részletek és a szokatlan tetőformák merőben eltértek a korabeli Budapest megszokott építészeti világától.

A palota belső tere legalább ennyire figyelemre méltó. Központjában hatalmas, üvegtetővel fedett csarnok található, amelyet kétszintes árkádsor vesz körül. A felülről beáramló természetes fény különösen jól érvényesíti a belső tér gazdag díszítését és az épület szerkezeti megoldásait.

A ma nagyra becsült múzeumpalota azonban megépítésekor korántsem aratott osztatlan sikert. Merész formái és szokatlan díszítése miatt a korabeli sajtóban éles kritikák is érték.

Lechner elképzelései későbbi munkáiban is visszaköszöntek, többek között a Földtani Intézet Stefánia úti székházán és a Hold utcai Postatakarékpénztár épületén. Az Iparművészeti Múzeum mára a magyar szecesszió egyik meghatározó alkotásává vált.

Mintegy százezer műtárgyat őriz a múzeum gyűjteménye

Az Iparművészeti Múzeum jelentőségét nemcsak építészeti értékei adják. Gyűjteménye a magyar és az egyetemes iparművészet történetének kiemelkedő alkotásait őrzi a középkortól napjainkig.

Az intézmény állományában mintegy százezer műtárgy található, köztük bútorok, textilek, ötvösmunkák, kerámiák és üvegtárgyak.

A gyűjtemény alapjait részben a bécsi és párizsi világkiállításokon vásárolt alkotások, részben a hazai manufaktúrák és gyárak adományai teremtették meg. A Herendi Porcelánmanufaktúra és a Zsolnay-gyár már a múzeum történetének korai időszakában hozzájárult az állomány gyarapításához.

Különösen értékesek a szecessziós üveg- és kerámiatárgyak, valamint az oszmán-török szőnyegek. Utóbbiakból a múzeum a világ második leggazdagabb gyűjteményét őrzi.

A műtárgyak között a mindennapi használatra készült tárgyak éppúgy megtalálhatók, mint a különleges mesterségbeli tudást igénylő, egyedi alkotások. A kollekció így nemcsak a művészeti stílusok változását, hanem az egyes korszakok tárgykultúráját és kézműves hagyományait is bemutatja.

Kilenc éve zárva tart a múzeumpalota

Az Iparművészeti Múzeum épülete a második világháború során jelentős károkat szenvedett, az elmúlt évtizedekben pedig állapota egyre sürgetőbbé tette az átfogó felújítást.

A rekonstrukció és egy új, Hőgyes Endre utcai épületszárny megtervezésére 2013-ban írtak ki pályázatot. Az Üllői úti múzeumpalotát végül 2017 szeptemberében bezárták a látogatók előtt, a műtárgyak jelentős részét pedig elszállították az épületből.

A felújítás megkezdését azóta többször bejelentették, a teljes körű kivitelezés azonban elmaradt. A múzeum szecessziós gyűjteményének egy része ezalatt a Ráth György-villában maradt megtekinthető.

A rekonstrukció ügye 2026-ban ismét előtérbe került. Október végén kormányhatározat született az Üllői úti főépület teljes körű műemléki helyreállításának, a Kinizsi utcai szárny rekonstrukciójának és egy új épületrész megépítésének előkészítéséről.

A döntés értelmében a tervek felülvizsgálatának és a beruházás előkészítésének határideje 2027. február 28. A teljes felújítás befejezésének időpontja egyelőre bizonytalan, a korábbi becslések alapján a munkálatok még több évet vehetnek igénybe.

A jubileum alkalmából, 2026. október 25-én különleges lehetőség nyílt az épület megtekintésére. A kilenc éve zárva tartó múzeumpalota egy napra ismét látogatókat fogadott.

Az Iparművészeti Múzeum épülete jelenleg továbbra sem látogatható rendszeresen. A jubileum ugyanakkor ismét ráirányította a figyelmet Budapest egyik legjelentősebb építészeti emlékére, amelynek teljes helyreállítására már közel egy évtizede várni kell.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek