A múzeum gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz.

Idén március 5-én ünnepli létrejöttének 150. évfordulóját a nyitás előtt álló Néprajzi Múzeum. A rangos intézmény szakmai konferenciával, a múzeum történetére, meghatározó kutatóira reflektáló tudományos előadásokkal, a gyűjteménnyel párbeszédbe lépő kortárs táncművészeti improvizációval tekint vissza azokra az eredményekre, amelyek megalapozták nemzetközi hírnevét.

A budapesti Néprajzi Múzeum Európa egyik jelentős szakmúzeuma, új épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a 17. századtól napjainkig mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit.

Az intézmény alapításának dátuma – 1872. március 5. – szimbolikus: ekkor nevezték ki Xántus Jánost (1825-1894) a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őrévé. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jogi képzettségű honvédtisztjéből az amerikai emigrációban neves természetrajzi gyűjtővé lett Xántus vezető muzeológusi megbízatását a saját 1868-69-es kelet-ázsiai gyűjtéséből rendezett nagyszabású néprajzi kiállítás sikerének köszönhette.

A néprajzi gyűjteményt Jankó János (1868-1902) sokrétű szakmai tevékenysége tette valódi múzeumi szervezetté. Az ő nevéhez fűződik az ezeréves Magyarországot ünneplő budapesti millenniumi kiállítás néprajzi falujának megteremtése 1896-ban, ahol 24 lakóportát mutattak be a Kárpát-medencéből. A régióban folytatott néprajzi kutatások, gyűjtések mellett a nemzetközi anyag is bővült: a 19-20. század fordulóján a magyar kutatók mind az öt kontinenst bejárták.

A nemzetközi gyűjtemények közül a Néprajzi Múzeum Madagaszkárra is kiterjedő Afrika-gyűjteménye jelenleg mintegy 10 500 tárgyat tartalmaz, az Ázsia-gyűjtemény közel 13 ezret, s ezek négyötöde a 19. század vége és a 20. század eleje közötti időszakban került a múzeumba.

A közel 10 ezer darabos Európa-gyűjtemény a Néprajzi Múzeum egyik első gyűjteménye. A főként a finnugor rokon népekre összpontosító 19. századi tárgygyűjtés mellett a 20. század elejétől nagy hangsúlyt kapott az Osztrák-Magyar Monarchiában, illetve az annak vonzáskörébe tartozó területeken élő nemzetiségek tárgyainak gyűjtése.

A Mesterséggyűjtemény több mint 14 000 tárgyával a múzeum negyedik legnagyobb magyarországi anyagot őrző gyűjteménye. A technológia történetének megismerésében fontos szerepet játszik a népi közlekedés, teherhordás, cipekedés, hír- és jeladás tárgyait magába foglaló majdnem kétezer darabot számláló Közlekedésgyűjtemény, vagy az Építkezésgyűjtemény. A Háztartásgyűjteményt gyarapító Kerámiagyűjtemény a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb gyűjteményi egysége, tárgyainak száma megközelíti a 30 ezret.

Az 50 000 műtárggyal rendelkező Textil- és viseletgyűjtemény Európa egyik kiemelkedő tematikus kollekciója. A gyűjteményben a falusi, mezővárosi parasztság, iparosság és pásztorság rendkívül változatos díszítésű, gazdag motívumkincsű és színvilágú népi viselet- és lakástextil-kultúráján kívül a tágabb értelemben vett köznép, így a városi kispolgárság és értelmiség tárgyi világa is megjelenik.

A Bútor- és világítóeszköz-gyűjteményben elsősorban a történelmi Magyarország területéről, főként magyar, valamint a hazánkban élő nemzetiségek köréből származó bútorok, világítóeszközök, lakberendezési, lakásdíszítési tárgyak (órák, tükrök, pipatartók, családi és emlékképek), alkalmi gyermekbútorok (bölcsők, járókák, állókák) és a hétköznapi élet (tisztálkodás, mosás, fűtés) használati tárgyai találhatók.  A Táplálkozásgyűjteménybe az élelmiszerek tárolásának, feldolgozásának és tartósításának kellékei, az asztali teríték más gyűjteménybe nem sorolható darabjai tartoznak. Az Egyházi, a Szokás- és játék-, valamint az ezres nagyságrendű Hangszergyűjtemény hitélethez és közösségi szokásokhoz kapcsolódó tárgyakat és eszközöket őrzi.

A Néprajzi Múzeum nem csupán műtárgyakra specializálódott, hanem kezdettől fogva törekedett a szellemi kulturális örökség, a néprajzi kutatással összefüggő anyagok gyűjtésére, megőrzésére is.

A Néprajzi Múzeum első 150 évét rangja és szakmai elismertsége ellenére jelentős mértékben befolyásolta a megfelelő épületért való folyamatos küzdelem. Ez napjainkban zárult győzelemmel, amikor 2022-ben az intézmény elfoglalhatja új otthonát. Az új Néprajzi Múzeum Budapest egyik legrégebbi parkja, a Városliget kapujában épült fel a Napur Architect tervei alapján. A változatos növényfajokkal beültetett tetőkertet tartó két épületszárny egy 1 kilométer átmérőjű körív mentén emelkedik a környező fák lombozatának magasságába.

A hamarosan nyíló múzeum látványos időszaki kiállítással várja a látogatókat Megérkeztünk címmel, amely a gazdag gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy különleges válogatást.  Ugyancsak az épülettel egy időben nyílik meg több, mint félezer négyzetméteren az interaktív és látványos ZOOM tér is, amely az egyes tárgyakat játékos megközelítések segítségével mutatja be, így egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre.

A föld mélyében elhelyezett, közel 7 ezer négyzetméteres, időszaki és állandó tárlatoknak otthont adó kiállítótér felett könyvesbolt, étterem, könyvtár, adattár, coworking helyiség, látogatóközpont, rendezvényközpont, interaktív ifjúsági múzeum teszi az intézményt a budapesti kulturális élet meghatározó helyszínévé. Különleges eleme az ingyenesen látogatható Kerámiatér, amely a lépcsőzet mentén 40-40 méter hosszan csaknem 4 ezer kerámiát vonultat fel a világ minden tájáról. Az épület koronája az üveghomlokzat, amelyen körben egy közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszterszerkezetű fémrács fut végig. A háló a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként nemcsak átöleli, öltözteti az épületet, hanem összegzi a gyűjtemények és a Néprajzi Múzeumban folyó munka 150 évre visszatekintő, a kortárs kultúrában is meghatározó szellemiségét.