Minden korabeli járműtípust egyenként listáztak, de más volt a díjszabás, ha a gyalogos terhet is cipelt a vállán.

1836-ban, amikor megszületett a Pest és Buda közötti állandó híd megépítését elrendelő törvény, döntöttek a hídpénz bevezetéséről is, amely hivatalosan a híd karbantartására és a fenntartással járó költségek fedezésére volt hivatott.

A vám fizetéséhez bárcákat használtak, az elsőket a 19. század közepén, a Lánchídon való egyszeri átkeléshez megállapított hídvám megfizetésének igazolására adták ki.

Egy gyalog személy egy krajcárt, ugyanő teherrel a vállán kettőt, a lovas ember pedig négyet volt köteles fizetni, tekintet nélkül a társadalmi állására.

Lánchíd. Fotó © Balogh Zoltán | MTI

A gyalogosok a híd jobb oldalán, a kocsik a bal oldali vámházban válthatták meg jegyüket, azaz a bárcát, melyet az átkelés végéig meg kellett őrizniük, hogy aztán a túlparti vámházaknál leadhassák.

Biléta nélkül, évi átalány ellenében haladhattak át a hidakon a közúti vaspályatársaságok és a társaskocsi-részvénytársaságok, a pénzügyőrök, a rendőrök – csak egyenruhában -, a postai járatok, a tűzoltók, a rabszállítók, a szemétfuvarozók, a mentők és az Erzsébet szanatórium betegszállító kocsijai. Nem kellett fizetniük a József Műegyetem diákjainak sem, akik az órák egy részét Pesten, a többit Budán hallgatták.

A Lánchíd után 1876-ban megépült a Margit híd, melyen szintén hídvámot kellett fizetni, s az ezekből befolyt összeg a századfordulóra ki is termelte a két új híd árának tetemes részét.

Margit híd. Fotó © Michel János | Csodálatos Magyarország

Fizetős lett a Ferenc József, a mai Szabadság híd, és az Erzsébet híd is, mindkét új hídhoz vámszedőházak is épültek.

Szabadság híd. Fotó © Csodálatos Magyarország

Utoljára 1918. november 30-án kellett vámot fizetni a budapesti, állami Duna-hidakon.

Erzsébet híd. Fotó © Kovács László | Csodálatos Magyarország

A vámszedő házikók második világháborús ostromig álltak, többségüket csak az újjáépítéskor bontották el. Az Erzsébet híd torzójában még sokáig lehetett látni őket, a Szabadság híd pesti hídfőjénél pedig kegyeletből máig meghagyták mindkettőt.

Kapcsolódó

A ködfelhőbe burkolózott budapesti Megyeri híd

2018-ban az Év hídjának választották a Megyeri hidat, melynek szépségét ködpaplan fedte 2020. november 18-án reggel.

Kapcsolódó

70 éve köti össze Pestet és Budát az Árpád híd

A főváros legnagyobb forgalmú hídját 1950. november 7-én, azaz hetven éve adták át a forgalomnak.

Kapcsolódó

25 éve adták át Budapest hetedik Duna-hídját, a Rákóczi hidat

Teljesen pontosan a Lágymányosi hidat, hiszen abban az időben ezt a nevet viselte, s csak 2011-től hívjuk Rákóczi hídnak.

Kapcsolódó

Ferenc József és Sissi emlékét őrzi a budapesti Szabadság és az Erzsébet híd

1896-ra készült el a Ferenc József, ma Szabadság híd, amely mellett 1903-ban avatták fel az elhunyt Sissi császárnéról elnevezett Erzsébet hidat.