Budapest
Őszi kirándulás a világörökségi Gellért-hegyen
A Gellért-hegy tanösvénye nem egy hagyományos turistajelzéssel és információs táblákkal kijelölt útvonal. Ez egy új generációs, nyolc állomásos irodalmi és természeti értékeket egyaránt bemutató, 2 kilométeres kalandösvény, mely interaktív élményeket biztosít a virtuális és a valós térben egyaránt.
A Gellért-hegy Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látványt nyújt. Az UNESCO a Gellért-hegy tetején fekvő Citadella erődjével, a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
Budapesten jelenleg két e-tanösvényen barangolhatunk: a nyolcállomásos Gellért-hegy Tanösvényen, míg a Vuk ösvényén irodalmi sétán gyerekkorunk kedvenc regényének szereplőivel találkozhatunk.
A kétkilométeres túraútvonal a Gellért-hegy délkeleti lábától (a Szabadság híd budai hídfőjétől) indul, és a Filozófusok kertjében található Buda királyfi és Pest királykisasszony makettnél ér véget.
A Digitális Vándor app szerint egy óra alatt bejárható az útvonal, de ha minden kilátópontnál – amiből nem kevés van – megállunk gyönyörködni a Duna és a város szépségein, plusz elolvassuk az applikáció nyújtotta környezetismereti információkat is, akkor bizony érdemes 2-3 órával számolni.
A Gellért-hegy tetjén álló Szabadság-szoborig tartó szakaszon, kissé meredek, lépcsős útvonalon haladhatunk.
Senki ne hagyja ki csodálatos panorámát nyújtó kilátópontokat.
Miután felkapaszkodtunk a hegygerincen a Szabadság-szoborig, tegyünk egy rövid pihenőt, és olvassuk el az applikáció nyújtotta érdekes információkat.
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmaágat (a győzelem és a béke jelképét) tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben készült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. Maga a szobor 14 méter magas, amely talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé.
A szobor mellett helyezkedik el a Citadella erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodó.
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.
A pihenő után utunkat az erdei úton folytattuk a Szent Gellért-szobor irányába.
Szent Gellért püspök szobra egy köztéri emlékmű, a Gellért-hegy oldalában helyezkedik el. A kompozíció két alakból áll: a központi figura Gellért püspök 7 méter magas bronz szobra, melyet Jankovits Gyula készített 1904-ben, míg a mellékalak a megtérített pogány magyar vitézt ábrázolja, ez Gárdos Aladár munkája.
A szoboregyüttest félköríves „csarnok”, árkádos épület veszi körül, a kompozíciót Francsek Imre építész tervezte.
A Gellért-szobortól pazar dunai panoráma tárul elénk.
Innen, a Digitális Vándor applikáció navigálása alapján felgyalogoltunk a Filozófusok kertjébe.
A Gellért-hegy tanösvény végállomása a Kilátókő-szobor, más néven Buda királyfi és Pest királykisasszony szobra.
A bronzból és kőből készített szoborkompozíció másfél méter magas és 1982-ben avatták fel. Az emberalakokat Lesenyei Márta készítette, a talpazat pedig Vadász György munkája, amelyen a városrészek láthatók stilizált, terepasztalszerű ábrázolásban.
A tanösvény kiváló családi program minden korosztály számára az év 365 napján.
Kapcsolódó cikkeink
Budapest
Ferenc József és Sissi emlékét őrzi a budapesti Szabadság és az Erzsébet híd
1896-ra készült el a Ferenc József, ma Szabadság híd, amely mellett 1903-ban avatták fel az elhunyt Sissi császárnéról elnevezett Erzsébet hidat.
Budapest
