Anna Margit (1913-1991) festőművész életművét bemutató kiállítás látható szerdától A bábu megszólal címmel a Magyar Nemzeti Galériában.

A Bartók Tavasz keretében megvalósuló tárlat kétszázhúsz festményt és grafikát vonultat fel, minden korábbinál teljesebb képet adva a 20. század legnehezebb periódusait megélő alkotóról – mondta el a kiállítás hétfői sajtóbejárásán Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese.

A tárlat csaknem ötven évvel a művész utolsó kiállítása után új szempontok mentén mutatja be a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakjának életművét – tette hozzá.

„Vannak művészek, akiknek műveiben szinte elrejtőzik a sorsuk és vannak, akiknél kibogozhatatlanul keveredik össze az élet és a művészet” – idézte a kiállításról készült katalógus előszavát a főigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy Anna Margit képein ott van az egész élete. „Ahogy maga a festő is megfogalmazta: ‘én az önéletrajzomat festem, ahelyett, hogy írnám’ – tette hozzá.
Anna Margit életútját felidézve kitért arra, hogy 1928-ban ismerte meg leendő férjét, Ámos Imrét, akivel életének legboldogabb időszakát élte. Ezt a rövid ideig tartó boldog harmóniát idézik a kiállítás első szekciójának képei.

Anna Margit férjét és teljes családját is elveszítette a holokauszt idején. Ez a tragédia egész későbbi életét és művészetét meghatározta – emlékeztetett Vígh Annamária, hozzátéve, hogy a holokauszt feldolgozhatatlan tragédiája, betegségei, művészi mellőzöttsége, magánéleti boldogtalansága, a kilátástalanság, a kitaszítottság, a magány, a feldolgozhatatlan múlt emlékképei hatására született meg Anna Margit festői világa.

A főigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy az Európai Iskola keretein belül festett művein jelentek meg először bábui, amelyek a más eszközökkel kifejezhetetlen szenvedést jelenítették meg.
Anna Margit festészetének különböző korszakaiban, más és más hangsúlyokkal és inspirációkkal, de végigkísér minket ez a kicsit groteszk, abszurd humort is közvetítő figura, amely a festő önkifejező eszközeként néz ki ránk – tette hozzá.
Felidézte, hogy Anna Margit az 1960-as évektől kezdte gyűjteni a népművészeti tárgyakat: babákat és olyan egyedi hangulatú, sokszor giccses holmikat, amelyek erőteljes inspirációt jelentettek festészetére.

Vígh Annamária kiemelte, hogy a tárlaton Anna Margit alkotásai mellett olyan kortársainak – mindenekelőtt a férjnek, Ámos Imrének vagy Vajda Lajosnak és Farkas Istvánnak – művei is láthatók, akik valamilyen módon hatást gyakoroltak a művészetére.
A tárlaton látható műtárgyak nagy része ritkán szerepel kiállításokon, közülük többet korábban még egyáltalán nem láthatott a közönség. Vígh Annamária ismertetése szerint a művek nagy része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, illetve a Ferenczy Múzeumi Centrumból származik, emellett egy gazdag, 440 oldalas katalógus is megjelent a kiállításra.

Kolozsváry Marianna művészettörténész, a kiállítás kurátora felidézte, hogy Anna Margit 1989-ben, a korábban átélt borzalmak ellenére elutazott a németországi Dachauba, ahol képeiből egy átfogó kiállítást rendeztek.
A bábu megszólal című tárlat, amely a festőművész első életmű-kiállítása, szerdától szeptember elsejéig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.