A kevesebb mint 3 kilométer hosszú, és legszélesebb pontján 500 méter széles, mintegy 97 hektár területű szigetet a történelem folyamán több névvel is illették.

Nevezték az Urak-szigetének, a Nyulak-szigetének, de hívták Szent András-szigetnek, Lányszigetnek, vagy Palatinus-szigetnek is. Mai nevét a 13. században Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról kapta.

A sziget története a római uralomig nyúlik vissza, egyébként egy 1225-ből fennmaradt oklevél említi először. Éltek itt Árpád-házi királyok, premontrei, domonkos, johannita és ferences szerzetesek.

A premontreiek kolostorukat a 13. század folyamán építették a szigetre.

A Szent Mihály kápolnából a török korban a szerzetesek elmenekültek, az épületek hanyatlásnak indultak. A kolostor maradványait Lux Kálmán tárta fel, és a romjainak felhasználásával építette meg a premontrei kápolnát.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

Az országgyűlés a szigetet 1790-ben Sándor főhercegnek adományozta, aki elkezdte a szigetet schönbrunni mintára kiépíteni. Öccse, József nádor követte őt a palatinusi méltóságban. A magas műveltségű és kertkedveléséről is ismert főúr a szigetet jelentősen átalakította. Álmainak megvalósításához méltó munkatársra lelt a fiatal Tost Károly főkertész személyében, aki a schönbrunni neves kertészdinasztiából származott. József nádor ükunokájától a magyar állam az 1908. évi XLVIII. törvény alapján vette meg a szigetet.

A Margit-sziget történelmi múltú tájképi kertje egy élő műalkotás, ahol a történelmi időket idéző fák között a középkortól napjainkig megjelenő építő- és képzőművészeti alkotásokban gyönyörködhetünk.

A Domonkos-rendi Apácakolostor kútháza.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A 110 centiméteres, bronzból készült Ülő lány szobrot 1954-ben helyezték el a Margit-szigeti tóban.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

1954-óta áll a Margit-szigeti vízesés előtti tóban a másfél méteres, bronzból készült Rákász fiú szobor.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A Margit-sziget nem csupán a főváros egyik legszebb parkja és idegenforgalmi központja, hanem egyben Európa egyik legértékesebb dendrológiai (a növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága) parkja is.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A szigetet 1901-ig csak hajón vagy csónakkal lehetett megközelíteni. A Margit hidat 1876-ban nyitották meg, de a szigetre vezető szárnyhíd csak 1901-ben készült el. A sziget északi csúcsán a II. világháború alatt elkészült az Árpád híd, ezt 1950-ben kötötték össze a szigettel.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

70 éve köti össze Pestet és Budát az Árpád híd

A főváros legnagyobb forgalmú hídját 1950. november 7-én, azaz hetven éve adták át a forgalomnak.