Az osztrák császár és magyar király és hitvese nevét őrző hidak építését 1893-ban döntötték el.

A Lánchíd állítása után bő egy évtizeddel újabb Duna-hidakra merült fel az igény a forgalom folyamatos növekedésének köszönhetően. 1872-76-ban megépült a Margit híd, de hamarosan ez is elégtelennek bizonyult a virágzó Budapest számára. Így 1896-ra elkészült a Ferenc József, ma Szabadság híd. Az Erzsébet híd átadására, melynek névadója az elhunyt Sissi császárné, egészen 1903-ig várni kellett.

Szabadság híd

Az egyik leglátványosabb budapesti hídra 21 pályázat érkezett, és ebből Feketeházy János tervét tartotta a bírálóbizottság a legjobbnak. Érdekesség, hogy a pályázati munka elkészítésében a kor egyik legnevesebb építésze, Lechner Ödön is közreműködött. Az építkezés 1894-ben kezdődött és a kész művet 1896. október 4-én avatták fel.

Az utolsó szegecset maga a névadó uralkodó verte be.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A híd ma is őrzi eredeti arculatát, és az egyik legszebb konzolos hídnak tartják.

A hidat 1945 januárjában végül a megszálló német hadsereg robbantotta fel Budapest ostroma idején. Az ostrom után egy ideig egy szovjetek által készített pontonhíd állt a híd romjain, amelyet a jégzajlás sodort el 1946 januárjában. Végül az eredeti tervek alapján újragyártották a híd középső, felrobbantott szakaszát, és 1946. augusztus 20-án az elsőként újjáépített új hidat már Szabadság híd néven nyitották meg a forgalom előtt, és bár beleépítettek egyes, a Dunából kiemelt hídroncselemeket, a felrobbantott híd egyes részei azóta is a Dunában hevernek.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

Erzsébet híd

Az Erzsébet híd a maga korában nemzetközi elismerésnek örvendett. Majdnem negyedszázadig a világon rekordtartó volt: a legnagyobb egynyílású hídként a Dunát 290 méteres középnyílással mederpillér nélkül ívelte át. Ez és a karbonacél kikísérletezése nagy szenzációnak számított.

A régi Erzsébet híd világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos és napjainkig legszebbnek tartott lánchídja volt.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A híd a Gellért-hegy lábát köti össze a pesti belvárossal.

Sajnos ez a remekbe szabott alkotás is a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel. Végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. A hidat másodszor 1964. november 21-én adták át a forgalomnak.

Kapcsolódó

Káprázatos viharfotókon a sötétbe borult Budapest

Budapest mindig csodálatos, legyen bármilyen is az időjárás, ám a viharokban mégis van valami egészen misztikus.

Kapcsolódó

Hosszú évtizedek után megújul a Citadella erőd és környezete

A cél, hogy ez a hosszú évtizedekig méltatlanul mellőzött, gazdátlan és elhanyagolt történelmi erőd sokakat vonzó, élményeket nyújtó találkozási ponttá váljon.