25 éve adták át Budapest hetedik Duna-hídját, a Rákóczi hidat

Hogy még a nevénél maradjunk: ez volt az első a Budapest dunai közúti hídjai közül, amelyik nem egy személyről, hanem földrajzi elhelyezkedéséről kapta elnevezését.

A híd helyét már a kiegyezés után kijelölték a városrendezési tervekben, a Hungária körgyűrű déli átvezetéseként a Dunán. Ez sokáig terv maradt, a megvalósítással komolyan csak az Árpád híd 1984. évi kiszélesítése után kezdtek foglalkozni, hogy összekössék a főváros déli városrészeit, tehermentesítsék a belvárosi hidakat.

A híd megépítését többszöri koncepciómódosítás után – az akkor tervezett világkiállítással is összefüggésben -, 1992-ben hagyták jóvá.

Főtervezője Sigrai Tibor építőmérnök volt.

fotó © Máthé Zoltán | MTI

A híd első elemeit 1993 decemberében emelték be úszódaruval, a teljes szerkezet 1995. május 18-án készült el. Az építményt 615 gyártási egységből rakták össze, az összeszerelést Pestről kezdték Buda felé. A parti nyílások darabjait behúzták, a többit pedig beemelték a helyére, s mindkét oldalon elhelyeztek egy mészkő címert, zászlórudat és fekete gránit “írott köveket”.

A 494,8 méter hosszú hídon 2×2 közúti sáv, 2×1 villamos sáv, északon 1,50 méteres járda és 1,80 méteres kerékpárút, délen 0,58 méteres kezelőjárda készült, a teljes szélesség a korlátokkal 30,56 méter lett. A parti nyílásokkal hatnyílású acél gerendahíd illeszkedik a mellette futó vasúti híd tömegéhez és szerkezetéhez.

A híd öt, pirosra festett pilonja 35,5 méter magas.

fotó © Máthé Zoltán | MTI

A parti pillérek 8-8 cölöpre épültek, ezek Pesten 25, Budán 16,6 méteresek. A 14,77 m magas hídfők vasbeton lemezalapra kerültek, a pestiben hídmesteri iroda létesült. A híd összeköttetést teremt a város közműrendszerében is, a fővárosi a Duna hidak közül ez rejti a legtöbb víz-, gáz-, telefon- és távhővezetéket.

A híd három év alatt, 16 milliárd forintból készült el.

A Ferencvárost és Lágymányost összekötő híd Budapest hetedik közúti és egyben második legnagyobb hídja. Alépítményeibe 11 ezer köbméter beton és 925 ezer tonna betonvas került, 10 ezer négyzetméter zsalut használtak fel, az acélszerkezet súlya 8000 tonna.

Az ötven év után első új budapesti hidat 1995. október 30-án adták át.

fotó © Máthé Zoltán | MTI

Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!