Az Óbudai Zsinagóga nem csak a 3. kerület, illetve Budapest egyik értékes építménye, hanem a magyarországi klasszicista építészetnek is egy kiváló alkotása.

Az első templom – a kezdetek időszaka

Óbuda első, nagyobb zsinagógája már 1732-ben állt, gyakorlatilag a mai épület helyén, az úgynevezett bognárház-telken. Az épület valójában nem a legelső istentiszteleti helye volt a helyi zsidóságnak, ám az először épült imaházat egy, a Zichy családon belül kirobbant örökösödési per folyományaként gróf Zichy Ferenc fegyvereseivel leromboltatta. Az újjáépített, és a korábbinál pazarabb zsinagóga a következő években egyre több hívet fogadhatott falai közé.

A második templom – a kibontakozás

Özvegy gróf Zichy Miklósné már az 1765-ös kiváltságlevelében engedélyezte a zsinagóga újraépítését és kibővítését. Minthogy a zsidó lakosság a mai Fő tér környezetében és a Lajos utcában élt, itt fogtak hozzá az erősen düledező első templom helyetti második zsinagóga felépítéséhez is. Az elöljáróság a széles körben elismert építészt, Matheus (Máté) Neupauert bízta meg az új zsinagóga megtervezésével. Az elkészült épületet 1769-ben avatták fel.

fotó © obuda.hu

A harmadik templom – az Aranykor

A közösség a jelentősen leromlott állapotú zsinagóga újjáalakításával Andreas Landherrt bízta meg, aki a csak részben lebontott épülethez teljesen új déli homlokzatot emelt, illetve oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet tervezett. Az épület képét a mai napig a homlokzata elé ekkor kerülő hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású, nyitott oszlopcsarnok, azaz portikusz határozza meg. A homlokzat legmagasabb pontján, ahol az oszlopok összeérnek, a Tízparancsolat mondatainak kezdő szavait megjelenítő márvány kőtáblák emelkednek. A külső jegyei alapján klasszicista, de belső terében barokk jegyeket viselő zsinagógát 1821. július 20-án avatták fel. Az épület belsejét 1900-ban szecessziós stílusban felújították.

A hanyatlás évei, majd az újjáéledő közösség

A vészkorszak Óbuda zsidóságát is súlyosan érintette. Az embertelen terror 3 ezer áldozatot követelt a városrésztől. Az épület a világháború poklában maga is jelentős károkat szenvedett. A megrongálódott imahelyet 1946-47-ben helyreállították. A ’60-as évek derekán a Magyar Izraeliták Országos Képviselete eladta az épületet az államnak. A Tóra-tekercseket ismeretlen helyre szállították, az épület a Magyar Televízió tulajdonába került, amely stúdiót majd díszletraktárt rendezett be itt.

Többek között a legendás Süsüt is e zsinagóga falai között forgatták.

2010-ben ismét élet költözött a zsinagóga falai közé. A közösség összefogásával rendbetett épület újra megnyitotta kapuit a hívők előtt. A közösség a zsinagógát saját erőből, adományokból tartja fenn. Ebben a megújulási folyamatban nagy előrelépést jelent a felújítást támogató jelentős állami segítség is.

Mint a zsinagógák általában, az óbudai zsinagóga is két térből, az előtérből és az imatérből áll. Hagyományos kialakítás szerint a férfiak a földszinten, míg a nők az L alakban elhelyezett galérián kaptak helyet. Az alaprajzon megfigyelhetjük, hogy a férfiak és a nők számára külön bejáratot alakítottak ki, utóbbi egyenesen a galériára vezet.

A zsinagóga legfontosabb és egyben legdíszesebb része a keleti fal, vagyis a mizrah, ahol a tóraszekrény található, melyhez néhány lépcsőfok vezet fel. Az imatér középpontjában a szintén dekorált bima, vagyis tóraolvasó emelvény helyezkedik el.

fotó © Nagy Zoltán | MTI

Kapcsolódó

160 éve adták át a Dohány utcai zsinagógát Budapesten

1859. szeptember 6-án pesti előkelőségek vettek részt a Dohány utcai zsinagóga átadásán, amely méreteit tekintve a világ második legnagyobb zsinagógája.