Ma már elképzelhetetlen lenne Budapest az Andrássy út nélkül, pedig a 19. század közepén a mai elegáns sugárút helyén egészen más városkép fogadta az embert.

A belvárost a Városligettel összekötő út megépítése jelentősen átalakította Pest arculatát. A Sugárutat, a mai Andrássy utat 150 évvel ezelőtt, 1876-ban adták át.

A 19. század első felében Pest gyors fejlődésnek indult, a mai Andrássy út környéke azonban még távol állt attól a nagyvárosi képtől, amelyet ma ismerünk. Terézváros külső részein keskeny utcák és földszintes házak sorakoztak, a Felsőerdősoron túl pedig földek és néhány nyaraló húzódott.

Már a reformkorban felmerült egy olyan széles, fákkal szegélyezett út gondolata, amelyen keresztül Pest belső részeiből kényelmesen el lehet jutni a Városligetbe. Kossuth Lajos is egy palotákkal és fasorokkal övezett út képét vázolta fel.

Tehermentesítették volna a zsúfolt Király utcát

A város növekedésével egyre sürgetőbbé vált a közlekedés rendezése. A Városliget felé vezető Király utca szűknek bizonyult a növekvő forgalomhoz, ezért egy új út kialakítására volt szükség, amely egyúttal közvetlenebb kapcsolatot teremtett a belső városrészek és a Városliget között.

A főváros fejlesztésének ügyét 1868-ban Andrássy Gyula miniszterelnök vette kézbe. A tervezésben fontos szerepet kapott Reitter Ferenc mérnök, aki Andrássy felkérésére összeállította a Budán és Pesten szükséges legfontosabb városfejlesztési munkákat tartalmazó emlékiratot. Ebben az új sugárút kialakítása, valamint az építkezés és a szükséges kisajátítások várható költsége is szerepelt.

Ferenc József 1870. december 26-án szentesítette a Sugárút építéséről rendelkező törvénycikket.

Négy év alatt épült meg a Sugárút

A nagyszabású városrendezési munkák irányításában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kapott meghatározó szerepet. A testület 1871-ben nemzetközi pályázatot írt ki, majd a nyertes pályaművek alapján elkészítette a főváros szabályozási tervét.

A Sugárút építése 1872-ben kezdődött, és négy évig tartott. Az új útvonal 1876-ra teljes hosszában elkészült, augusztus 20-án pedig ünnepélyesen átadták a forgalomnak.

A korabeli közlekedéshez igazodva az úttestet fakockákkal burkolták, hogy kíméljék a lovak patáját, a járdák pedig aszfaltburkolatot kaptak.

Az út elkészülte azonban még nem jelentette azt, hogy kialakult a ma ismert Andrássy út látképe. Az átadáskor mindössze negyven épület állt mellette.

Paloták és villák sora épült az út mentén

A következő évtizedekben látványosan megváltozott a környék. A Sugárút mentén a korszak neves építészei emeltek palotákat, bérházakat és villákat. Főként a Városligethez közelebb eső külső szakaszon építkeztek a tehetősebb polgárok, itt alakult ki a villanegyed.

Az út mentén neoreneszánsz és eklektikus paloták sorakoztak, amelyek közül számos ma is meghatározza az utcaképet. A sugárút egyik legjelentősebb épületét, a Magyar Királyi Operaházat – a mai Magyar Állami Operaházat – 1884-ben adták át.

A Sugárút 1886-tól viseli Andrássy Gyula nevét.

A kontinens egyik első földalattija épült meg alatta

Az Andrássy út történetének következő jelentős állomása az 1896-os millenniumi kiállításhoz kapcsolódik. A Városligetben rendezett nagyszabású esemény miatt olyan közlekedési megoldásra volt szükség, amely gyorsan eljuttatta a látogatókat a belvárosból a kiállítás helyszínére.

1896 májusában indult meg a forgalom a földalatti vasúton, amely az akkori Gizella teret – a mai Vörösmarty teret – kötötte össze a Városligettel. A vonal jelentős része az Andrássy út alatt haladt.

Az Andrássy út a világörökség része lett

Az egykori Sugárút az elmúlt másfél évszázadban Budapest egyik legismertebb útvonalává vált. A belvárostól a Hősök teréig vezető út mentén ma is egymást követik a 19. század második felében emelt paloták, középületek és villák.

2002-ben az UNESCO az Andrássy úttal és a Millenniumi Földalatti Vasúttal bővítette ki a már korábban világörökségi védelem alatt álló budapesti helyszínt.

A 150 évvel ezelőtt átadott Sugárút nemcsak a város közlekedésében hozott jelentős változást, hanem Budapest egyik meghatározó útvonalává és városképi elemévé is vált.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek