Karácsonyi fényárban úszik az Andrássy út

A 2300 méter hosszú Andrássy utat – amely az UNESCO Világörökségének is része – 145 éve, 1876. augusztus 20-án avatták fel.

Az 1848-as szabadságharc után Pest rohamos fejlődésnek indult és a polgárság szórakozásának kedvelt színtere, a Városliget közelebb került a városhoz. Odajutni viszont csak a szűk Király utcán és a Városligeti fasoron lehetett.

Andrássy Gyula miniszterelnök 1868-ban vette kézbe a város fejlesztésének ügyét, amelyben többek között a városközpontot és a Városligetet összekötő útvonal is szerepelt. A miniszterelnök felkérésére Reitter Ferenc mérnök készítette el a Budán és Pesten végrehajtandó legfontosabb városfejlesztési teendőkről és várható költségeikről szóló emlékiratot.

A feladatok elvégzésére és összehangolására létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa a leendő Sugárútra vonatkozó pályázatok közül a Könyök utcai vonal mellett döntött. A tervezett út hossza 1218 öl (kb. 2320 m) volt, az útépítés költségét 1 millió, a kisajátításokét 7,2 millió forintra tervezték, az eladható telkeket 4,9 millióra becsülték. A Közmunkatanács a tervet és a költségvetést 1870 novemberében terjesztette a kormány elé, amely törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Az 1870/LX. törvénycikket Ferenc József uralkodó 1870. december 26-án írta alá, és erre a célra 3,3 millió koronát és 4,9 millió forint hitelt irányzott elő.

Az építkezéshez 1872-ben láttak hozzá a Nyolcszög tér (mai Oktogon) feltöltésével, illetve 34 földszintes ház lebontásával. A Városliget és a Jókai tér közti szakasz 1873-ban nyílt meg, az első látványos épületegyüttes az Oktogonnál 1873-ra készült el. 1876-ig befejezték az útvonal teljes műszaki előkészítését és kivitelezését, augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adták át a Sugárutat.

Az úttestet a lovak patáinak védelmében fakockákkal, a járdát aszfalttal burkolták. Az átadáskor csak negyven ház állt, főleg a felső középosztály tagjai építkeztek a Sugárút külső részén, a villanegyedben. Később a kor neves építészei emeltek neoreneszánsz és eklektikus stílusú palotákat, amelyekbe arisztokraták, bankárok költöztek. Középület alig épült, kialakult a palotabérház típusa, hatalmas, fényűző első emeleti lakással.

Az útvonal mentén alakították ki az Oktogont, a Liszt Ferenc és a Jókai teret, a Köröndöt és a Hősök terét. Az Oktogonig többemeletes zárt házsor épült, a beépítés a Köröndig is zárt, itt kettős fasort és lovaglóutat is létrehoztak, onnan a Bajza utcáig előkertes zárt palotasor volt, azon túl laza beépítéssel egy-két emeletes kertes villák álltak. E tagozódás ma már kevésbé érvényesül, a villasort egyre jobban beépítették.

A Sugárúton soha nem járt villamos, bár a millenniumra készülve felvetődött ez a lehetőség is, a városvezetés azonban nem engedélyezte, hogy a gyönyörű utat sínekkel és villamosokkal csúfítsák el. Balázs Mór tervei nyomán a földalatti villamosvasút a kontinensen elsőként 1896-ra készült el.

Európa egyik legszebb útvonalát átadásakor Sugárútnak hívták, majd 1885-ben Andrássy Gyula miniszterelnökről nevezték át. 1949-ben Sztálin út, 1956-ban Magyar Ifjúság útja, később Népköztársaság útja lett. Az Andrássy út nevet a rendszerváltás idején kapta vissza.

Az Andrássy út vége és a Városliget kapuja a Hősök tere. A sugárút felől közelítve már messziről feltűnik 36 méter magas oszlopa, tetején Gabriel arkangyallal.

Az út teljes felújítása az 1980-as években vált szükségessé, az 1996-ig tartó felújítás során számos fát ültettek, felújították a földalatti teljes pályáját, új út- és járdaburkolatot, utcabútorokat és korhű kandelábereket szereltek fel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal és a Hősök terével együtt 2002-ben a világörökség része lett.

Szállások

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!