FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
Budapest
Érdekességek a Szent Jobb otthonáról, a Szent István Bazilikáról
A templom építése Hild József felügyeletével 1851-ben kezdődött, melyet később Ybl Miklós vett át, végül 1906-ban Kauser József volt jelen a zárókőletételnél.
A bazilika nem csak Budapest, hanem egész Magyarország egyik legnépszerűbb látványossága, ám nem csupán idegenforgalmi szempontból jelentős. A templom a Szent István-kultusz egyik fő helyszíne is, hiszen ott őrzik ereklyeként Szent István király épségben maradt jobb kezét.
A bazilika helyén a 18. században még az állatviadalairól elhíresült színház állt. Az 1838-as nagy pesti árvíz során a tér, amin most az épület áll, kiemelkedett a pesti síkságból, így menedéket adott több száz embernek a katasztrófa idején. A túlélők isteni csodának tartották, ami velük megesett, éppen ezért pénzzel is támogatták, hogy a megmenekülésük helyszínén templom épüljön.
A tényleges építkezés 1851. augusztus 14-én kezdődött el. Mivel a bazilika elkészültéig 3 építész-tervező – Hild József, Ybl Miklós és Kauser József – is részt vett a munkálatokban, az épületen a hármukra jellemző, egymástól eltérő stílusjegyeket fedezhetünk fel: Hild kezdeti klasszicista formavilágát Ybl, majd Kauser neoreneszánsz elképzelései váltották fel.
A templomot 1905-ben szentelték fel, az 1906. december 8-án tartott hivatalos zárókő-letételen a teljes magyar kormányon kívül még I. Ferenc József császár is tiszteletét tette.
A bazilikát az építkezés alatt és után sem kímélték a tragédiák: a kivitelezés és az építőanyag minőségi hibái miatt 1868. január 22-én a már felfalazott kupola beomlott, majd 1944-1945-ben a II. világháborús bombázások során olyan súlyos károkat szenvedett az épület, hogy a teljes tetőszerkezet cserére szorult. 1982-ben pedig egy erős vihar letépte a nagykupola lemezfedését, így 1983-ban a templom teljes felújítása mellett döntöttek, amely csak 2003. augusztus 14-én fejeződött be.
Az ország harmadik legnagyobb épülete, amely 96 méter magas, 87,4 méter hosszú, 55 méter széles, mintegy nyolcezer személy befogadására képes.
Belső tere nem véletlen lett a turisták célpontja, hiszen belépést követően magával ragadó monumentális hangulatot műemlékek és iparművészeti remekek egész sora gazdagítja további a bazilika rejti egyik legféltettebb nemzeti kincsünk, Szent István ereklyéjét, a Szent Jobbot.
A templomban összesen 6 harang található: a Szent István-nagyharang, a Nagyboldogasszony-, a Szent Henrik-, a Boldog Gizella-, a Szent Imre- és az Árpád-házi Szent Erzsébet-harang. A Szent István-nagyharang Magyarország legnagyobb harangja, amelynek érdekessége, hogy az egyházi főünnepek mellett csak augusztus 20-án és szilveszter éjfélkor kondul meg.
Különlegesség, hogy a főoltárt Stróbl Alajos tervei alapján Szent István szobra díszíti, amely jelentősen eltér a katolikus hagyományoktól, ezért külön pápai engedélyt kellett kérni rá.
Kapcsolódó cikkeink
Budapest
A Millenáris Széllkapu parkot meséssé festette az ősz ecsetje
Budapest modern pihenőparkja 17 ezer négyzetméter horizontális és 4000 négyzetméter vertikális felületen 355 előnevelt fának és több, mint 100 ezer növénynek ad otthont.
Budapest
