Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma a Széchenyi gyógyfürdő, melynek építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján.

Zsigmondy Vilmos, a kor híres bányamérnöke előzetes tanulmányozás után arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Az eredetileg Artézi fürdő néven emlegetett fürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján.

1913. június 13-án nyitották meg, már Széchenyi gyógyfürdő néven.

fotó © Széchényi gyógyfürdő

A Széchenyi, becenevén a Szecska, nyitása után 14 évvel, 1927 augusztusára elkészült a gyógyfürdő népfürdőszárnyainak bővítése, valamint egy fürdőstrand-uszoda is létesült. Ez volt a pesti oldal legelső uszodája. A bővítés 6900 négyzetméteres területen valósult meg.  A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg 21 medence közül választhatnak a vendégek.

fotó © Széchényi gyógyfürdő

A fürdő épületének tervezése Czigler Győző műegyetemi tanár nevéhez kötődik.

Több mint húsz évet foglalkozott a tervezéssel, de 1905-ben bekövetkezett halála miatt műve tényleges felépítését közvetlen munkatársai, Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányították.

Az épület Városligetre néző délkeleti szárnya klasszicista stílusú, legtöbb eleme azonban inkább neoreneszánsz. Az épület egyfajta fürdőpalotaként is értelmezhető, hiszen külső és belső díszítésében egyaránt fontos szerepet kapott a vízhez kapcsolódó motívumok alkalmazása, a belső építészeti megoldások pedig a fürdőkultúrának vannak alárendelve.

fotó © Széchényi gyógyfürdő

1926-tól épült meg ifj. Francsek Imre tervei alapján a fürdő uszodarésze, amelynek három medencéjét félkör alakban fogja közre egy „friss reneszánsz” stílusban elkészült épület. A kültéri medencék körüli teret és az épületet számos szobor díszíti, a hosszúkásan elnyúló medencék oldalán egy-egy szökőkút található.

fotó © Széchényi gyógyfürdő