Budapest
Átadták a műemléki védelem alatt álló, felújított Károlyi-Csekonics-palotát
Az épületet a Károli Gáspár Református Egyetem fogja használni.
A kormány még 2015 végén döntött arról, hogy a felújítást követően a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja a főváros VIII. kerületében található Károlyi-Csekonics-palotát, és a Múzeum utca 17. és a Reviczky utca 6. szám alatti épületegyüttest a szomszédos épületben működő Károli Gáspár Református Egyetem használatába adja.
A palotának hányattatott sors jutott:
a II. világháborúban jelentősen megsérült és később sem kapott méltó felújítást.
fotó © Kovács Tamás | MTI
A háború után hosszú ideig az Országos Műszaki Könyvtárnak adott otthont az épület, 1965-1966-ban két szint ráépítésével bővítették az épület Reviczky utcai szárnyát, közben pedig 2004-ben műemléki védelem alá került.
A felújított épületet 2020. szeptember elején adták át ünnepélyes keretek között, s a rendezvényen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: az állam a rendszerváltoztatás egyik fontos örökségét megőrizve történelmi rekonstrukciót hajtott végre, hogy a Palotanegyedben álló épületegyüttest a régi fényébe állíthassa vissza.
fotó © Épkar Zrt.
Emlékeztetett arra, hogy a palotát Csekonics Margit kapta nászajándékba szüleitől, majd a rezidencia az elit közösségi életének központjává és fontos tárgyalások színhelyévé vált, ám a kommunista rendszer nem értette és nem tudta megbecsülni kulturális javainkat, amelyek ezt az épületet is jellemezték – fűzte hozzá.
fotó © Épkar Zrt.
Czine Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese úgy fogalmazott, hogy az épület nemcsak az egyetemé és a református egyházé, hanem az egész nemzeté.
Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára fontos feladatnak nevezte minden olyan beruházás ösztönzését, amely a hazai kulturális javak, az épített örökség megőrzését és megóvását szolgálja. Hangsúlyozta: az épített örökségben a nemzetformáló, szimbolikus jelentőségén túl gazdasági lehetőségek is rejlenek, amelyek számos területen, például turisztikai vagy kulturális téren is megmutatkoznak.
A termek berendezését korabeli fotók és dokumentumok alapján rekonstruálták.
fotó © Épkar Zrt.
Kapcsolódó cikkeink
Budapest
160 éve adták át a Dohány utcai zsinagógát Budapesten
1859. szeptember 6-án pesti előkelőségek vettek részt a Dohány utcai zsinagóga átadásán, amely méreteit tekintve a világ második legnagyobb zsinagógája.
Budapest
