Értékük sok száz milliárd forint. Nemcsak a rablóktól vagy a tűztől, víztől óvják a műkincseket, hanem a múló idő kártékony hatásától is.

Szakavatott kezek aprólékos munkával állítják vissza évszázadok alatt megkopott eredeti fényüket, színeiket. Némelyik képnek még a hiányzó részét is pótolják a restaurátorok a csarnok méretű termekben, ahol Szinyei- és Munkácsy-művek is az asztalukra, állványukra kerülnek. Pontosan tudják, hogyan néztek ki az akár 500-600 évvel ezelőtti képek, hiszen az orvoslásban is használatos műszerekkel, gépekkel látnak a múltba, azaz a technika segítségével felfedik az egykor használt festék nehezen vagy egyáltalán nem látható nyomait a vászon szövetének mikroszkópikus rétegeiben.

A Városligethez közeli Szabolcs utcában, barnamezős beruházásként megvalósult épületkomplexummal Európa egyik legkorszerűbb múzeumi háttérintézménye jött létre – mondta el az OMRRK hétfői sajtóbemutatóján Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Mint hangsúlyozta, hasonlóan komplex kiszolgáló létesítménnyel még a kontinens nagy múzeumai is csak elvétve rendelkeznek. Az OMRRK a londoni British Museum és a szentpétervári Ermitázs frissen elkészült, valamint a párizsi Louvre kivitelezés alatt álló szakmai intézményeivel került egy kategóriába és azokkal képességeiben, felszereltségében és kapacitásában is állja a versenyt.

Baán László hozzátette: az OMRRK 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesében világszínvonalú múzeumi raktárak, restaurátorműhelyek, laborok és kutatószobák mellett helyet kapott a több mint egymillió dokumentumot őrző Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és egy látogatóközpont is.

Fotó: Balogh Zoltán | MTI

A csaknem 30 ezer négyzetméteres központi épület a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű infrastruktúrát.

Az OMRRK a három nemzeti közgyűjtemény sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, megnyugtató megoldást – emelte ki Baán László.

Kemecsi Lajos főigazgató emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett Néprajzi Múzeum 150 éves történetében most először költözhet saját épületekbe. A világszínvonalú új tárolási rendszereket a három múzeum munkatársainak bevonásával, ideális helykihasználással, a biztonsági előírásokat és a tárgyak állagvédelmi szempontjait maximálisan szem előtt tartva tervezték és gyártották – emelte ki.

Az OMRRK azonban több egy műtárgyraktárnál: az ott található műhelyek, irodák, műtermek és laborok a legmagasabb színvonalú tudományos és technikai hátteret biztosítják a múzeumi szakemberek számára. „Egy ilyen bázis az örökkévalóságnak épül” – fűzte hozzá Kemecsi Lajos.

Vasáros Zsolt építész, az épületegyüttes terveit jegyző Narmer Építészeti Stúdió vezetője felidézte, hogy nyolc évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni a terület rehabilitációjával és az egész régióban példa nélküli tervezési program kidolgozásával. A fejlesztésben a telek két értékes, Freund Vilmos által tervezett régi épületét az örökségvédelmi szempontok figyelembe vételével újították fel, továbbá egy, a nyitvatartási időben szabadon használható, 13 ezer négyzetméteres parkot is kialakítottak Bókay kert néven.

A hétszintes (ebből négy térszint alatti) főépület 37 ezer polcfolyóméternyi, korszerű rakodófelületet és 25 ezer négyzetméternyi képrácsfelületet biztosít az ide költöző műtárgyak számára.

Kónya Béla, az OMRRK intézményvezetője elmondta, hogy jelenleg is zajlik a műtárgyak beköltöztetése, közben a restaurátorok már az új, a legkorszerűbb technikai feltételeket biztosító műhelyekben dolgoznak.

Fotó: Balogh Zoltán | MTI

Jelenleg a festőrestaurátor-műteremben például Munkácsy Mihály, Czóbel Béla, Szinyei Merse Pál, Markó Károly, Vaszary János és mások festményeinek restaurálása zajlik.

Az OMRRK további hét műtermében és négy diagnosztikai, valamint konzerválási feladatok ellátására kialakított helyiségében is dolgoznak már a szakemberek.

Az új épület adottságai műtárgyvédelmi feladatok tekintetében is egyedülállónak tekinthetők az országban, megteremtve ezáltal a műtárgyak hosszútávú megőrzésének és kutathatóságának feltételeit. Az épület gépészeti kialakítása alkalmas arra, hogy a restaurátor műtermekben és a műtárgyraktárakban a különböző tárgytípusok és anyagok megőrzéséhez egyedileg beállított hőmérsékletet és páratartalmat biztosítson – beszélt a részletekről Kónya Béla.

Fotó: Balogh Zoltán | MTI

Fotó: Balogh Zoltán | MTI