A jelenleg Kőbányához tartozó, 117 méterrel az Adria tengerszintje fölött fekvő terület eredetileg IV. Béla 1244-es bullája alapján adományként került Pest városához.

Az adományt I. Lipót 1703-as kiváltságlevelében is megerősítette, ám Grassalkovich Antal jogot formált Kőbányára, ezért Pest városa – a pereskedést elkerülve – végül pénzen váltotta meg. A Népliget agráralkalmassága alacsony volt, ezért nem parcellázták fel, s így egyben maradt Pest város tulajdonában.

A Népliget tulajdonképpen nem is parknak indult. Sokkal prózaibb oka volt itt a fásításnak: meg kellett kötni a homokot.

fotó © Toader Victor | Csodálatos Magyarország

A tájkertté alakítás 1893-ban indult meg, amikor a környező város növekedése egyre népszerűbbé tette a ligetet. A park mai arculatát, útrendszerét kialakító budapesti főkertész, Ilsemann Keresztély (1850–1912) négy év alatt elkészítette a tájképi stílusú park tervét és 1896-ra sétányokkal szabdalt 500 fa- és cserjefajból álló dendrológiai kertté alakította a 103 hektáros területet. Nem változtatott a domborzaton, így még ma is láthatók a természetesen kialakult dombok, s emlékeztetnek a régi, futóhomokos időkre.

A zöldterületi fejlesztés a millennium idejére vált végleg a Népliget számára kijelölt úttá, amikor területileg kiterjesztették a Kőbányai útig. Ekkor már körülbelül ötszáz lombhullatófa- és cserjefajta élt a Népligetben. Az első és a második világháború durva nyomokat hagyott a parkon.

A Népliget hiába Budapest legnagyobb közparkja, az elmúlt évtizedekben kevés figyelmet kapott.

fotó © Toader Victor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Felújítanák az elmúlt időszakban kevés figyelmet kapott Népligetet

Budapest legnagyobb közparkja a Népliget, természeti értékeinek védelmét és megújítását közösségi tervezéssel készítik el.