Budapest
A Várkapitányság közlése szerint a munkálatok egyik fontos eredménye, hogy új belépési pontok és átjárók jöttek létre az erődfalon, amelyek összekötik a hegy két oldalát. Ennek köszönhetően a korábban elzárt belső területek is megnyílnak a látogatók előtt, a Citadella pedig szabadabban bejárhatóvá válik.
Az erőd falain belül mintegy hatezer négyzetméteres, mindenki számára ingyenesen látogatható közparkot alakítottak ki. A parkból nyíló gyilokjárókról és kilátóteraszokról a főváros egyik legszebb panorámája tárul a látogatók elé. A környező zöldfelület is jelentősen bővült: a korábbi terület másfélszeresére, csaknem húszezer négyzetméterre nőtt, és különleges növényritkaságokkal is gazdagodott.
A megújult épületegyüttesben több, a látogatói élményt szolgáló új funkció is helyet kapott. Fagylaltozó, kávézó és ajándékbolt várja az érkezőket, a közlekedést felvonók segítik, emellett akadálymentes mosdókat és pelenkázókat is kialakítottak. A Citadella és a Szabadság-szobor modern, energiatakarékos díszkivilágítást kapott, így esti megjelenése is megújult.
A fejlesztés egyik legjelentősebb újdonsága a nyugati rondellában kialakított, mintegy 1700 négyzetméteres A Szabadság Bástyája című kiállítás. A tárlat a magyar történelem jelentős eseményeit és alakjait mutatja be. Március 29. és 31. között előzetes regisztrációval ingyenesen lesz látogatható, ezt követően pedig belépőjeggyel tekinthetik meg az érdeklődők.
A Citadella története szorosan összefonódik Budapest 19. századi múltjával. A Gellért-hegy tetején álló erődöt az 1848–49-es szabadságharc leverése után, az 1850-es években emeltette a Habsburg-hatalom. Nem klasszikus védelmi erődítménynek szánták: a cél sokkal inkább az volt, hogy a magaslatról ellenőrzés alatt tartsák Pest-Budát, és erőt demonstráljanak a város felé. Emiatt a Citadella hosszú időn át az elnyomás egyik jelképének számított.
A kiegyezést követően fokozatosan háttérbe szorult katonai szerepe, és az idők során egyre inkább Budapest meghatározó városképi elemévé, illetve népszerű panorámaponttá vált. Jelentőségét tovább növeli, hogy a Gellért-hegy és a Duna-partok látképe ma a budapesti világörökségi terület része.
A helyszínhez szorosan kapcsolódik a Szabadság-szobor is, amelyet 1947-ben avattak fel. Jelentése az évtizedek során sokat változott: az eredeti politikai üzeneten túl mára inkább a szabadság általános eszméjének szimbólumává vált. A mostani felújítás során a talapzat egy nagy kereszttel is kiegészült.
A Várkapitányság szerint a beruházással több évtizedes hiányt pótoltak, hiszen a hosszú időn át elzárt és leromlott állapotú erőd, valamint a mellette álló Szabadság-szobor most újra méltó környezetben fogadhatja a látogatókat.
A cél egy olyan nyitott és élhető közösségi tér kialakítása volt, amely a világörökségi környezethez illeszkedve gazdagítja Budapest egyik legnépszerűbb turisztikai helyszínét.
Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!