Szabadtéri tablókiállítás nyílt Budapesten, a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján: az Elnyomástól szabadságig – A Gellért-hegyi Citadella története című tárlat a Gellért-hegy és a megújuló Citadella múltját és jelenét mutatja be, az elmúlt évszázadok fordulópontjain át egészen napjainkig.  A kiállítás április közepéig tekinthető meg.

A megnyitón elhangzott: a tárlat a Citadella átadása felé vezető út egyik utolsó állomása, és azt a történelmi ívet rajzolja fel, amelyben a hegytetőn álló erőd sorsa újra és újra összekapcsolódott a magyar történelem sorsfordító pillanataival. A szervezők célja, hogy a látogatók ne csupán dátumok és építészeti tények mentén, hanem összefüggéseiben lássák, miként lett a Gellért-hegy egykori stratégiai magaslatából és a Citadella hatalmi jelképéből a város egyik legfontosabb köztere.

Tíz installáció, húsz tabló – kivilágítva, szabadon bejárhatóan

A Várkert Bazárban felépített szabadtéri anyag tíz szabadon álló, kivilágított installációból áll, összesen húsz tablófelülettel. A tematikus egységek nemcsak a Gellért-hegyhez és a Citadellához kapcsolódó történeti és vallási hagyományokat, valamint a katonai szerepeket idézik fel, hanem azt a hosszú átalakulást is bemutatják, amelynek végén az egykori fellegvár a város részévé, ma pedig megújuló közösségi térré válik.

A hegy kultikus helytől a sorsfordítók tanújáig

A tablókon felbukkan a Gellért-hegy korai története is: a hegy már a kelta korban kultikus helyként ismert, később erődített központtá vált, a középkor óta pedig a budai oldal egyik kiemelt pontjaként gyakran került a történelem sodrába. A kiállítás azt hangsúlyozza, hogy a hegy és a Citadella története idővel szinte „összenőtt”, és a helyszín egyszerre lett katonai-logisztikai kulcspont és szimbolikus üzenetek hordozója.

fotó: Várkert Bazár

Az 1848–49 utáni erőd: hatalmi jelből városi látkép

A Citadella megszületése a tárlat szerint egyértelműen a szabadságharc leverése utáni korszakhoz kötődik: a császári hatalom az elnyomás eszközeként szánt szerepet a tervezett erődítményrendszerben. A 19. század végén ugyanakkor megindult a szerep újragondolása: a falak jelképes megbontása már annak a folyamatnak a része volt, amely a katonai karakter oldását, a városhoz való közelítést vetítette előre.

A 19–20. század fordulójára a Citadella Budapest látképének meghatározó elemévé vált, és a hegytető kedvelt kirándulóhellyé formálódott. A második világháború után azonban új korszak következett: a környezetében álló szovjet győzelmi emlékmű ismét a mindenkori hatalom természetére emlékeztetett, miközben az épületegyüttes állapotának megőrzésére hosszú ideig kevés figyelem jutott.

Világörökségi rang és méltatlan állapotok – a fordulat előszobája

A Szabadság-szobor mára Budapest egyik jelképe lett, a terület pedig 1987-ben világörökségi rangot kapott – ezzel együtt a kiállítás felidézi azt is, hogy az elhanyagoltság és a méltatlan körülmények a rendszerváltozás utáni évtizedekben is sokáig megmaradtak. Egy ponton a bezárás elkerülhetetlenné vált: a hegytetőre érkezők egy nehezen használható, „lezárt logikájú” erődteret találtak, nem valódi közösségi helyszínt.

fotó: Várkert Bazár

Újjászülető Citadella: nyitottabb, átjárhatóbb, városibb

A felújítás jelenlegi koncepciója – a megnyitón elhangzottak szerint – a korábbi zártság helyett a nyitottságra épít: több belépőpontot alakítanak ki, a korábbi jelképes bontás gondolatát továbbvíve, és az erőd átjárható városi térként működhet. A tervek szerint a teljes egészében megújult Szabadság-szobor és a panoráma mellé tágas park, valamint élményközpontú kiállítás érkezik, családbarát közösségi terek kíséretében.

A megújulás gondolati gerincét a tárlat címe is sűríti: a Citadella története – az értelmezés szerint – egy olyan út, amelyben a Habsburg erőd szerepe fokozatosan átíródik, és a helyszín a 21. században már nem a távolságtartásról, hanem a városhoz való kapcsolódásról szól.

Április közepéig a Várkert Bazárnál

Aki kíváncsi arra, hogyan változott a Gellért-hegy és a Citadella szerepe korszakról korszakra – kultikus helyből katonai erőddé, ikonikus városképi elemmé, majd megújuló közösségi térré –, annak a Várkert Bazár szabadtéri tablói gyors, mégis sűrű áttekintést adnak. A kiállítás április közepéig látogatható a Glorietthez vezető rámpán.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek