Budapest
Ilyenkor a Millenáris mellett kialakított közpark néhány hétre egészen más hangulatot kap: a modern városi térben egyszerre jelennek meg a halvány rózsaszín és fehéres virágok, amelyek különösen látványossá teszik a parkot.
A park eleve a budai oldal egyik legérdekesebb zöldfelülete. A korábbi ipari terület helyén létrehozott közpark nem hagyományos városi park, hanem tudatosan megtervezett, több szintre tagolt tér.
A dombos kialakítás, a sétányok, a tó, a függőkert és a nagyobb növényfelületek együtt adják meg a hely karakterét, amely tavasszal a virágzó fákkal válik igazán feltűnővé.
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
FOTÓ: Hegybíró Miklós
Ebben az időszakban a japán cseresznyefa-liget kerül a figyelem középpontjába. A parkban 115 fából álló ligetet alakítottak ki, ráadásul két eltérő virágzási idejű típussal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a virágzás nem egyszerre fut végig az egész területen. A korán nyíló fák a tó melletti domboldalon találhatók, míg a később virágzó példányok a park felső részén, a napágyak környékén állnak. Ennek köszönhetően a tavaszi látvány hosszabb ideig élvezhető, és a park különböző részei más-más időben mutatják a legszebb formájukat.
A japán cseresznyefák virágzása azért ennyire látványos, mert a fák ilyenkor még alig lombosak, így a koronát szinte teljesen a virágok rajzolják ki. A halvány rózsaszínbe hajló, helyenként csaknem fehér szirmok sűrűn borítják az ágakat, ezért a liget már messzebbről is világos, összefüggő foltként tűnik fel. Közelebbről még jobban látszik, milyen tömören nyílnak a kisebb virágok az ágakon, és hogy a sok fa együtt mennyivel erősebb látványt ad, mint néhány elszórt díszfa.
A park kialakítása sokat hozzáad ehhez az összhatáshoz. A tó melletti lejtőn álló korai fák a vízfelület közelében különösen szépen érvényesülnek, a felső részen nyíló cseresznyék pedig a pihenőterek környékén kapnak hangsúlyt. Így a virágzás nem egyetlen pontra koncentrálódik, hanem végigkíséri a sétát. Ettől a liget nem különálló látványosságként működik, hanem a park egészének egyik legfontosabb részeként.
A virágzó fák a Széllkapu modern formavilágát is másként mutatják meg. A letisztult építészeti elemek, a rendezett sétányok és a kortárs városi környezet mellé tavasszal egy sokkal lágyabb, oldottabb látvány társul. Jól érzékelhető, hogy itt a növényzet nem csupán háttér, hanem a park arculatának meghatározó eleme.
A cseresznyefa-virágzás ráadásul nem tart sokáig. Az időjárástól függően a legszebb időszak csak néhány napig vagy legfeljebb egy-két hétig marad meg, utána a szirmok lehullanak, és a fák fokozatosan belépnek a lombosodás szakaszába. Éppen ezért minden évben sokan keresik fel ilyenkor a parkot, hiszen ez a rövid időszak adja a hely egyik legszebb tavaszi arcát.
A Széllkapu Park japán cseresznyefái így nemcsak látványosak, hanem azt is jól megmutatják, hogyan lehet egy sűrűn beépített városi környezetben olyan közparkot létrehozni, ahol az évszakok változása valóban hangsúlyosan jelenik meg. Március közepétől április közepéig a liget Budapest egyik legszebb tavaszi helyszínévé teszi a parkot.
Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!