Buda legrégibb és talán egyik legcsodálatosabb fasora a Tóth Árpád sétány, amely minden évszakban lenyűgöző, de tavasszal szinte tündököl: a kikeletet ünnepi ruhában köszönti.

A Tóth Árpád sétány a Várnegyed legvonzóbb sétaútja, romantikus andalgások, családi könnyed kirándulások, baráti beszélgetések, vagy épp magányos séta kedvelt helyszíne.

A budai Vár nyugati várfalán sem a középkorban, sem a török időkben nem volt végig járható út, csak egy keskeny sikátor húzódott itt a városfal tövében és azon is csak a katonák jártak. Az 1700-as évek elején azonban már hol szélesebb, hol keskenyebb utca lett belőle, amelyet Langen Wand, azaz Hosszú fal néven is emlegettek.

A sétány déli oldalán áll a Zsolnay gyár díszkútja, melyet 1973-ban Baranya megye ajándékozott Óbuda, Buda és Pest egyesítésének centenáriumára.

A 19. században Bastei Promenade, később Bástya sétány lett a neve, és egy ideig, 1931 és 1946 közt gróf Bethlen István nevét is viselte. A régi térképek már az 1820-as években is fásított útként jelölik, de más források szerint az első kettős fasor létesítése már 1720-ban megtörtént.

A Tóth Árpád sétányról ellátni a Budai hegység környező hegyeire, illetve a város budai épületeinek egy részére

1946-ban a sétány új nevet kapott: Tóth Árpádról nevezték el, aki nagyon szívesen üldögélt és sétált az allén.

A második világháborús pusztítások romba döntötték a környéket és elpusztultak a fák is. 1967-ben rendezték a terepet új burkolatokkal, padokkal. Sokáig zömében gesztenyefák, juharfák árnyékolták az utat, az élénk rózsaszín virágokkal gyönyörködtető díszcseresznyefákat csak 2006-ban és 2009-ben, két szakaszban telepítették a külső sorba, mikor a területen átfogó felújítást végeztek.

A fotók 2021. április 12-én készültek.

Kapcsolódó

A Budai Várnegyed, a kövekbe zárt történelem

Nem csak a Halászbástya szépsége, az impozáns Mátyás-templom látványa lenyűgöző a Várnegyedben, hanem a történelmi időutazás megélése.