A látogatóközpont kiállításaival, tapintható kőzeteivel és további interaktív elemeivel közelebb hozza és érthetőbbé teszi a barlangok keletkezésének természeti csodáját.

Májusban kezdődött a beruházás, december 7-án pedig nyit a Pál-völgyi barlang új látogatóközpontja, melyben a látogatók megismerhetik a világon egyedülálló budai barlangrendszerek keletkezésének történetét, betekintést nyerhetnek a barlangászok munkájába, egy stilizált műbarlangban találkozhatnak a Natura2000 terület védett denevérfajaival, és megtapinthatják a barlangokban keletkezett ritka kőzeteket és ásványokat.

A Pál-völgyi-barlang hazánk leghosszabb barlangja, amely leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár igazából sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a nagy szintkülönbségek és a hévizes eredetű, gömbszerű oldásformák.

Pál-völgyi-barlangot 1904-ben fedezték fel egy, a Szépvölgyi út mellett található, ma már felhagyott kőfejtőben. Ekkor egy néhány száz méteres, igen szép szakaszt tártak fel belőle, amit hamarosan látogathatóvá is tettek.

fotó: Pál-völgyi-barlang

A folyamatos kutatásnak köszönhetően a Pálvölgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer és a Hideg-lyuk – Harcsszályú-barlang „összekötésével” a barlangrendszer mára ismert járatainak hossza eléri a 31 kilométert, amivel ma Magyarország leghosszabb barlangja, hosszabb az Aggtelek-Jósvafői Baradla- és a hozzátartozó, szlovákiai Domica-barlangnál is.

Az új látogatóközpont megnyitása előtti napon, december 6-án a Pál-völgyi-barlang zárt körű rendezvény miatt zárva tart. A közeli Szemlő-hegyi-barlang azonban látogatható akkor is.