1870. március 2-án indult el először a Budai Hegypálya, a mai Budavári sikló, amely gyors és kényelmes összeköttetést teremtett a Duna-part és a Budavári Palota között.

A különleges kötélvontatású vasút nem csupán a közlekedést forradalmasította a meredek várlejtőn, hanem idővel Budapest egyik ikonikus látványosságává is vált. A sikló 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

Egy merész ötletből valóság

A sikló megépítésének gondolata Széchenyi Ödön gróf nevéhez fűződik, aki egy franciaországi utazása során, Lyonban találkozott először ezzel a technológiai megoldással. Úgy vélte, hogy Budán, a meredek Várhegy oldalában is kiválóan működne egy hasonló szerkezet, amely megkönnyítené a közlekedést a várba. Az első terveket Wohlfahrt Henrik készítette.

A 95 méter hosszú, 30 fokos lejtésű pálya két év alatt épült meg. A mozgatóerőt biztosító gőzgépet és a gépészeti berendezéseket az alagút mellett kialakított impozáns indítócsarnokban helyezték el. A sikló kabinjai nem rendelkeznek saját motorral, ingaként, drótkötéllel kötötték össze őket egymással. A két kabin a végpontokról egyszerre indul el: miközben az egyik felfelé halad, a másik lefelé szállítja az utasokat. Mindkét kabin három, lépcsőzetesen egymáshoz kapcsolt fülkéből áll, és egyszerre huszonnégy utast képes szállítani, nyolc főt kocsinként.

A Budai Hegypálya kezdetben a városi közösségi közlekedés részeként működött, így a hétköznapi emberek és az arisztokrácia tagjai egyaránt igénybe vehették. Az utazók között előkelő politikusok, miniszterek is feltűntek, sőt, maga Ferenc József császár is rendszeresen használta a siklót, amikor a budai várba látogatott.

Újjászületés a romokból

A második világháborúban a sikló súlyos károkat szenvedett, és évtizedekig nem működött. Az újjáépítésre egészen 1986-ig kellett várni, amikor is a régi szerkezet korszerűsített, immár elektromos meghajtású változatát ismét üzembe helyezték. Bár a technológia modernizálódott, a sikló a mai napig megőrizte eredeti hangulatát és formáját.

A járat egykor mindössze 45 másodperc alatt ért fel a Clark Ádám térről a Szent György térre, de az utasok kérésére lassították a tempót, hogy a panorámában is gyönyörködhessenek. Jelenleg a menetidő 95 másodperc, ami elegendő idő arra, hogy a látogatók elmerüljenek Budapest csodálatos látképében.

A Budavári sikló ma

Napjainkban a Budavári sikló elsősorban turisztikai látványosságként működik, és a világörökség részét képezi. Naponta több ezer látogató választja ezt az egyedi közlekedési eszközt, hogy egy pillanatra visszarepülhessen az időben és átélhesse a történelmi múlt hangulatát.

155 évvel első útja után a sikló továbbra is Budapest egyik legkedveltebb és legikonikusabb közlekedési eszköze – egy időtálló kapocs múlt és jelen között.

Információk

A Budavári sikló egész évben, mindennap üzemel 8 és 22 óra között, utasigény szerint 5-10 percenként indul.
Páratlan hetek hétfőjén a sikló a karbantartás ideje alatt nem üzemel, kivéve ha ezek munkaszüneti vagy ünnepnapokra esnek. Ekkor a karbantartási munkákat a munkaszüneti és ünnepnapokat követő első munkanapon végzik el.

Jegyek:
Teljes árú retúrjegy(15 év felett) 5000 Ft
Kedvezménye árú retúrjegy (3-14 éves korig): 2000 Ft
Családi napijegy (2 teljes árú+3 kedvezményes árú retúrjegy) 12000 Ft

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek