Budapest
Gellért-hegyi sikló: 2021 őszén elkezdődhet a beruházás
A beruházás már őszén elindulhat a terület átadásával és a régészeti feltárások folytatásával, maga az építkezés pedig kevesebb, mint másfél év alatt befejeződik.
Felgyorsul a Gellért-hegyi sikló építésének előkészítése azzal, hogy a beruházás megvalósítására létrehozott projektcég, a Gellérthegyi Sikló Kft. megkezdi a tervegyeztetéseket az I. kerületi városvezetés részéről újonnan megfogalmazott elvárások figyelembevételével.
Az engedélyes tervek alapján a sikló bejárata a Tabán területén, a Hegyalja út alatti új gyalogos-aluljáróból fog nyílni, és az Orom utcáig, mintegy 100 méteres szakaszon a föld alatt fog közlekedni. Innen pedig már egy 3-4 méter magas hídszerkezeten, a felszín felett folytatódik, egészen a Citadella sétányhoz csatlakozó, felső állomásig; azaz a felvonó nem egy a Budavári siklóéhoz hasonló betonteknőben fog futni.
A tervek szerint a felvonó nyomvonalán közlekedő kocsik egyszerre legalább 40 utas szállítására lesznek alkalmasak, kevesebb mint másfél perces menetidővel.
A sikló óránként mintegy 1000 fő feljuttatását teszi lehetővé a Gellért-hegy tetejére.
fotó: Gellérthegyi Sikló Kft.
A Gellért-hegyi sikló nem csupán egy értékes infrastrukturális beruházás lesz, hanem Budapest turisztikai kínálatát is egy új, izgalmas attrakcióval gazdagítja majd. Az egyedülálló panoráma mellett további olyan kiegészítő élményelemek várják majd a látogatókat, amelyek a fejlesztő várakozásai szerint minden utas számára emlékezetessé teszik majd a siklón történő utazást, és ezáltal Budapest turisztikai megítélése, pozíciója jelentős ugrást érhet el a világ leglátogatottabb városainak sorában.
A Gellért-hegyi sikló megépítésével egy több mint százéves terv válhat valóra.
A Gellért-hegy a 19. század közepe óta kedvelt témája az építészek, városrendezők és laikusok terveinek: Széchenyi ide képzelte el az Üdvleldét, emlékművek sorát tervezték ide, de volt olyan is, aki villanegyeddel kívánta beépíteni, azonban minden elképzelésnek akadályt jelentett a hegy megközelíthetőségének a kérdése, hiszen a közúti közlekedés számára a meredek lejtése miatt nem volt megfelelően elérhető.
A századforduló után a sikló elképzelése egészen napjainkig szinte folyamatosan a közpárbeszéd tárgyát képezte, és már 1904-ben kész tervek voltak a beruházás megvalósítására, az 1870-ben átadott budavári sikló mintájára, ám az építkezés végül – anyagi okok miatt – nem kezdődött meg.
Több évtizeddel később a sikló megépítésének szándéka az I. kerület 1996-ban kiadott Szabályozási Tervében jelent meg újra, amit 1999-ben beépítettek a Fővárosi Szabályozási Kerettervbe is – majd ismét megkezdődött a konkrét fejlesztési tervek készítése.
Kapcsolódó cikkeink
Budapest
Őszi kirándulás a világörökségi Gellért-hegyen
Az Aktív- és Ökoturisztikai Központ, valamint az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda 12 digitális tanösvénnyel indította útjára a Digitális Vándor applikációt.
Budapest
