Walter Rózsi operaénekes 1936-ban épült egykori lakóhelye az első, Magyarországon közpénzből felújított modernista villa, amely megnyitja kapuit a közönség előtt.

A Walter Rózsi-villa felújításával a magyar építészet és műemlékvédelem története a területet régóta megillető alkalmas kiállítóteret kap – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a Bajza utcai épület ünnepélyes átadásán.

A projekt a Magyar Művészeti Akadémia fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK) végleges elhelyezését célzó beruházás első ütemeként valósult meg.

A látogatók előtt május 18-án nyíló tárlatát a villa, illetve egykori lakói inspirálták.

A felújított villában a Színtér és lakótér – a villa című nyitókiállítás a két világháború közötti építészetre, az otthon és a lakhatás témájára fókuszál, és a MÉM-MDK gazdag anyagára épít. Az egykori gyerekszobában a korszaknak a neveléshez kapcsolódó progresszív elveivel ismerkedhet meg a látogató, a dolgozószoba a munka témájára reflektál, az egykori háló kulcsszava a komfort. A látogatók megismerkedhetnek Walter Rózsi életével is.

A híres operaénekes, Walter Rózsi és családja számára 1936-ban tervezett villa felújítását 2020 őszén kezdték meg Kokas László építész tervei szerint, az MMA finanszírozásában, a Laki Zrt. kivitelezésében. A szinte teljesen elpusztult részleteket és belső tereket falkutatási munkák, valamint korabeli fotográfiák alapján sikerült helyreállítani. A jövőbeni működéshez az épületet 21. századi kiállítási és rendezvény­technológiával szerelték fel.

A felújított villa kiállítások mellett tárlatvezetéseknek, nyilvános eseményeknek, előadásoknak és kisebb koncerteknek is helyet fog adni.

fotó: Koszticsák Szilárd | MTI

A villa 1936-ban a Városligeti fasori (akkor Vilma királynő úti) szanatóriumok szomszédságában épült. A magyar modern építészet kiemelkedő alakja, Fischer József építész tervezte, a munkában nagy szerepet játszott Pécsi Eszter, az első magyar statikus mérnöknő, Fischer felesége, aki az épület vasbeton szerkezetéért felelt. A háromszintes villa Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája.

Az épületet Walter Rózsi és Radó Géza mindössze tizenhárom évig használhatta, 1949-ben államosították. A szanatóriumi épületegyüttesből alakították ki a Korvin Ottó Kórházat, a villát évtizedekig óvodaként, majd gyermekorvosi rendelőként használták. A kórház 2009-ben költözött ki a területről, lehasznált, rossz állapotú épületállományt hagyva maga után.