A víz világnapja alkalmából a sajtó munkatársai számára bepillantást engedtek Magyarország egyik leglátványosabb víztárolójának belsejébe, a gellérthegyi Gruber József víztárolóba.

A főváros vízellátásának zavartalan biztosításában fontos szerepet töltenek be a város több pontján, például Kőbányán, a Gellért-hegyen, vagy Rákosszentmihály lankáinak mélyén rejtőző ivóvíztároló medencék. Közülük a legnagyobb a Gellért-hegy gyomrában található Gruber József medence. A Gruber József víztároló Budapesten, a Gellért-hegy gyomrában található, 1974 és 1980 között épült.

Nevét Gruber József gépészmérnökről kapta, aki kiemelkedő alakja volt a műszaki tudományoknak. Egyetemi tanár, a Műegyetem Aerodinamikai Intézetének adjunktusa, az Áramlástan Tanszék vezetője, a Gépészmérnöki Kar dékánja és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerepét is betöltötte.

Az intézményes vízellátás 1868-ban kezdődött meg Budapesten, addig Budát és Pestet vízhordó munkások látták el ivóvízzel. A folyamatos vízhiány okozta problémát csak egy központi, nagy kapacitással rendelkező víztároló megépítéssel lehetett kiküszöbölni.

A Gellérthegyi víztároló a következő század elején, 1902-ben épült meg, és egy évvel később, 1903-ban indult el az üzemeltetése. Korábban már két másik víztároló is épült, amelyek közül az 1904-ben létesített, 17 500 köbméteres medence már nem üzemel. Azonban az 1950-es évek elején még mindig fennállt a vízhiány – még az 1980-as évek nyarain is gyakran volt vízkorlátozás és locsolási tilalom, sőt a többemeletes házak felső emeletein egyáltalán nem volt víz. Ezért a víztárolót 1974 és 1980 között kibővítették. Több új medencét is létesítettek.

A két legnagyobb medence 2×40 000 köbméter tárolási kapacitással rendelkezik.

A medencék födémszerkezetét 2 x 106 db pillér tartja, amelyek lenti és fenti végén is tölcsérszerűen kiszélesednek. A futurisztikus látványnak egyfelől statikai, másfelől áramlástani okai vannak. A víztároló területe 2 x 5000 négyzetméter, falai nagyjából 35 centiméter vastagságúak, a zongorát formázó alaprajz pedig a víz áramlását teszi lehetővé a lehető legkedvezőbb módon. Az ivóvíz a Szentendrei-sziget és a Csepel-sziget kútjaiból érkezik először a békásmegyeri szivattyúházba, majd onnan hatalmas átmérőjű csővezetékeken keresztül jut a Gellérthegyi víztárolóba. Ma a víztárolót a Fővárosi Vízművek üzemelteti. A víztárolóba a megrendezett nyílt napokon lehet bemenni, ekkor azonban le van eresztve a víz.

1 / 6

A víz világnapja – A gellérthegyi Gruber József víztároló

FOTÓ: Szigetváry Zsolt

FOTÓ: Szigetváry Zsolt FOTÓ: Szigetváry Zsolt FOTÓ: Szigetváry Zsolt FOTÓ: Szigetváry Zsolt FOTÓ: Szigetváry Zsolt FOTÓ: Szigetváry Zsolt

Március 22. a víz világnapja

A víz az egyik legfontosabb eleme az életnek, hiszen nélküle semmilyen élőlény nem lenne képes létezni, de emellett gazdasági szempontból is nagyon fontos a szerepe. Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen nemcsak édesvizekben, hanem termálvizekben is gazdag, ennek ellenére fontos megbecsülni és vigyázni rá.

A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az édesvíz fontosságára és szorgalmazza az édesvízkészlettel való fenntartható gazdálkodást. Az UNESCO koordinálásával megvalósuló 2022. évi világnap témája: Felszín alatti vizek – Tegyük láthatóvá a láthatatlant!