Advent csillogásában a Halászbástya és a Mátyás-templom
Több helyszínről is érdemes rácsodálkozni a főváros szépségeire napnyugta után, de talán az egyik legjobb választás a Halászbástyáról.
A Halászbástya Budapest egyik meghatározó műemléke és kiemelt látványossága, amely 1987-ben a budai Várnegyeddel egyetemben a Világörökség részévé vált.
Létrejötte gyakorlatilag a Mátyás-templom újjáépítésének köszönhető: Schulek Frigyes 1874-1896. között vezette a templom újjáépítési munkálatait, melynek révén hazánk egyik legszebb és legigényesebb templomaként született újjá. A templomot körülvevő tér azonban elmaradt a várakozásoktól, ezért Schulek javaslatot és terveket nyújtott be a Főváros Közmunkák Tanácsának a templom környezetét érintő rendezésre, amely végül 1899-ben kezdődhetett meg.
A korábbi várfalakra emelt Halászbástya 1902-re épült meg, nevét valószínűleg az alatta elterülő Halászvárosról (Víziváros) kapta, vagy az is lehetséges, hogy a várfal ezen szakaszának védelméért felelős középkori halászcéhből vették.
Északi tornyának a már álló Híradás bástyát használta fel Schulek Frigyes, délre pedig egy másik tornyot épített. Az északi és a déli részeket összekötő mellvédfalakat pedig sétánnyá alakította át, ahonnan
pazar kilátás nyílt a pesti városrészre.
A déli bástyaudvar közelében állították fel Szent István király lovasszobrát.
A Szentháromság téren magasodó Mátyás-templom építése 1255-ben kezdődött.
A Budavári Nagyboldogasszonynak szentelt építmény minden részletében a magyar történelemnek állít emléket.
A gazdagon díszített falakon és a gótikus üvegablakokon nemzeti hősök és szentek élete elevenedik meg. Itt koronázták meg a két utolsó magyar királyt és napjainkban is rangos egyházi és állami ünnepségek helyszíne.