November 17-én, a koraszülöttek világnapján, a világ több nagyvárosának egy-egy szimbolikus épületét lila fénybe öltöztetik.

Ezen a napon a korábban érkező babákat, az inkubátor mellett álló szülőket és azokat a kórházban dolgozó orvosokat, ápolókat ünnepeljük, akik oroszlánrészt vállalnak a küzdelemben.

Az Eurostat adatai szerint 2018-ban a magyar csecsemőhalandóság az Európai Unió 28 tagországának átlagához és a visegrádi országok közül Szlovákiához és Lengyelországhoz viszonyítva is alacsonyabb. Magyarországon még néhány éve minden tizedik újszülött idő előtt jött világra.

Ma minden 8-9. gyermek születik a várandósság 37. heténél előbb, vagy súlya nem éri el a 2500 grammot időre születés esetén sem.

A koraszülöttek világnapja alkalmából lila fénnyel kivilágított Müpa Budapesten 2020. november 17-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az intenzív koraszülöttosztályokon mindennapos küzdelem folyik a csecsemők életéért. A 2005-2009-es évekhez képest 2014-2016-ban szinte minden terhességi héten növekedett az újszülöttek túlélési esélye. Különösen igaz ez a 25-26. hét esetében, itt 17,9 százalékponttal javult a koraszülöttek túlélési aránya.

Jelentősen javult a 2500 gramm alatti újszülöttek életben tartási aránya is, 2010-hez képest 2019-re 36 százalékkal több kis súlyú baba maradt életben.

A nagyon kis és az extrém kis súllyal világra jött gyermekek esetében is jelentős a változás: az 1500 gramm alatti újszülötteknél 39 százalékkal, az 500-999 grammos babáknál 36,3 százalékkal, míg az 500 gramm alatti újszülötteknél 69 százalékkal maradtak többen életben.

A kormány a szülések biztonságára, az újszülöttek megmentésére és gondozására évek óta egyre nagyobb összeget fordít. A várandósgondozás alatti prevenciótól kezdve a koraszülöttmentésen át az intenzív ellátásukig évente csaknem 10 milliárd forintot biztosít életesélyeik javítására.

A koraszülöttek világnapja alkalmából lila fénnyel kivilágított Puskás Aréna Budapesten 2020. november 17-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt