A rákosmezei Királydombon választották királlyá Kun Lászlót, Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást.

Több mint fél évezred történelmét rejtik Kőbánya határában, a Nagyicce utca, Pilisi utca és Dorogi utca által határolt terület zöld lankái, melyek az egykori, híres rákosmezei országgyűlések központi helyszínei lehettek.

Az Árpád-korban Kőbánya területe Új-Bech halászfalu határához tartozott, majd miután az a tatárok pusztítása folytán elnéptelenedett, Kőér néven a margitszigeti apácakolostor birtoka lett.

Az első országgyűlést 1277-ben tartották a Királydombon, onnantól kezdve Károly Róbert uralkodásának derekáig csak alkalmasint vannak adatok arról, hogy sorra kerültek.

A következő időszak 1445–1450 közöttre tehető. Ekkor minden évben tartanak ott egy országgyűlést. Majd 1458-ban Hunyadi Mátyást a januári, rákosi országgyűlésen választják királlyá, s van még egy gyűlés ennek az évnek a nyarán. Attól kezdve nincs több országgyűlés Mátyás uralkodása alatt a Rákosmezőn.

A következő a Jagelló-korszak: 1498-tól 1526-ig, tehát Mohácsig kevés kivétellel minden tavasszal, május elején vagy közepén tartanak országgyűlést ott. E három korszaka van a rákosi országgyűléseknek.

Az Országgyűlés 2020. december 16-án szavazta meg a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló javaslatot.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény értelmében nemzeti emlékhely az az épített környezet vagy természeti helyszín lehet, ahol a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy irányadó állami döntés, intézkedés valósult meg.

A rákosmezei Királydomb megfelel a törvényi definíciónak, hiszen a középkori Magyar Királyság országgyűléseinek hagyományos színhelyéül szolgáló Rákosmező kiemelt jelentőségű történelmünkben.