A hiteles rekonstrukció során hűen követték a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel.

Határidő előtt elkészült a budavári Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Csikós-udvar nagyobb részének rekonstrukciója.

Először a Kulturális Örökség Napjai keretében, szombaton és vasárnap nyílnak meg a nagyközönség előtt.

fotó: Nemzeti Hauszmann Program

Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a Lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a 2. világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket – mondta el az épület keddi sajtóbejárásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely hozzátette: itt is sikerült helyreállítani a múlt egy dicső művészeti alkotását, ráadásul határidő előtt.

fotó: Soós Lajos | MTI

Mint hangsúlyozta, a budai Vár rekonstrukciója és az I. kerület ezen részének fejlesztése a kormányzati ciklusokon átívelő Hauszmann-program keretében zajlik, amely az egész ország számára büszkeségre ad okot, ráadásul a főváros számára szükséges közösségi tereket hoz létre.

„A Karmelita kolostor felújításának kivételével pártpolitikai viták fölötti ügynek tűnt a helyreállítás, és bízunk abban, hogy ennek a történelmi térnek a helyreállítása a továbbiakban is zavartalanul haladhat” – közölte a miniszter.

A Csikós-udvar idén szeptemberben már csatlakozhat a Budapesti Borfesztivál helyszíneihez, majd remélhetőleg ezt követően is a budapestiek és minden magyar számára kedvelt kikapcsolódási helyként fog szolgálni.

fotó: Soós Lajos | MTI

fotó: Soós Lajos | MTI

Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a Hauszmann Alajos tervezte és a kor legjobb mesterei által kivitelezett, eredeti Királyi Lovarda 1902-től csaknem fél évszázadon át volt a Budavári Palota dísze. A világháború pusztításai a Lovardát sem kímélték, de az épület ennek ellenére menthető lett volna, a kommunista hatalom mégis a lerombolása mellett döntött.

A Stöckl-lépcső a Budavári Palotanegyed újjáépített Lovardájánál, a Csikós-udvarban.

fotó: Soós Lajos | MTI

A beruházás során rendezték a Lovarda közvetlen környezetét is, a teljes terület minden elemének megújítása pedig 2022 tavaszára készül el a Karakas pasa tornyának befejezésével.

fotó: Soós Lajos | MTI

Fodor Gergely kiemelte, hogy gondoskodtak az akadálymentes megközelítésről is: a Palota útról két nagy kapacitású lift szállítja a látogatókat a Csikós-udvarra, de újjáépítették az ország egyik legszebb történelmi lépcsőjét, a Stöckl-lépcsőt is, amely a Hunyadi-udvarral teremt összeköttetést.

„Célunk a Budavári Palotanegyedet visszaadni az embereknek, a városrészt visszavarrni Budapest városszövetébe” – fogalmazott.

A Várkert Bazár, a Karmelita kolostor, a Főőrség, a palota déli összekötő szárnya és benne a Szent István-terem újjáépítésével, a Lovarda és a környező területek átadásával a munkának még koránt sincs vége. Már megkezdődött a József főhercegi palota és az egykori Vöröskereszt székház újjáépítése, és a jövő héten hozzáfognak a Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciójához, majd novemberben megindul a palota A épületének felújítást megelőző feltárása is – közölte Fodor Gergely.

A Budavári Palotanegyed újjáépített Lovardájának királyi páholya.

fotó: Soós Lajos | MTI

Kapcsolódó

Régi pompájában díszeleg a megújult Szent István-terem

Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a 19-20. század fordulóján.