A fővárosban nem ez az egyetlen japánkert, ám a zuglói épült legelsőként az egész országban.

A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola (VM KASZK) udvarán levő Japánkertet Varga Márton, az intézmény  alapítója tervezte és építette 1928-ban. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben el is látogattak a kertbe, s az általuk adományozott ajándéknövények utódai pedig máig is élnek.

A japánkertek történetében több korszakot és rendszert különböztetünk meg, a zuglói kert rendeltetése szerint a tavas sétakertek rendszerébe sorolható.

A kert 3000 négyzetméteren terül el, alapja pedig egy nagyjából 200 négyzetméter nagyságú, erősen tagolt partvonalú tórendszer, melyben a jelentősebb egységeket művészien elrendezve építették meg. Az egységek nevei:  „Vízesés”, „Kincseshajó”, „Teknőcsziget”, „Darusziget” valamint a „Semmiség óceánja”.

Az egyes egységek mást-mást szimbolizálnak. A vízesés például a gyerekkort jelképezi, amikor az ember még olyan, mint a csobogó, játékosan ide-oda folydogáló víz, majd, ahogy halad előre a korban, egyre inkább lelassul, megnyugszik, majd lassan megtér a tó legmélyebb részébe, a Semmiség Óceánjába. A tóban szigetek is vannak, a Daru- és a Teknős-sziget. Hogy épp e két állat jelenik meg, természetesen annak is oka van. A japánok ugyanis úgy hiszik, haláluk után a lelküket egy darumadár egy szigetre repíti, amelyet a tengerben úszó, hatalmas teknős hordoz a hátán. A Daru-szigetre a Sóhajok-hídja visz át, ahol érdemes kívánni valamit, mert még az is lehet, hogy valóra válik.

A japánkertben megtalálható legjellegzetesebb növényfajok a tűzvörös juhar, a kerti mályvacserje, a törpe mandula, a japán ruta, a korai juhar, a közönséges pagodafa és a lilaakác, valamint a tradicionális építmények, műtárgyak is, többek között teaház, kőlámpások, víztartó, virágtartók, hidak, áthidalók és kőpadok.

Az ösvények vonalvezetését úgy alakították ki, hogy a fordulók után mindig újabb, váratlan látnivalók táruljanak a látogatók szeme elé.

A japánok szerint a kertben töltött idő felér egy meditációval, kikapcsolódást jelent a mindennapokból és csendes elmélkedésre bátorítja a látogatókat. Ezt segíti a ritka növényfajok, a víz és az érdekes formájú kövek harmonikus egysége.

A japánkert címe: Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola Kövér Lajos u. 1. bejárata.

Nyitvatartás: Hétfő – vasárnap:
március 1. – október 31.: 10:00-20:00
november 1. – február 28/29.: 10:00-16.00