A Liszt Ferenc Emlékmúzeum 1986 szeptemberében nyílt meg Liszt volt Vörösmarty utcai szolgálati lakásában.

Ez az I. emeleti lakás, melyben Liszt 1881 januárjától halála évéig, 1886-ig lakott budapesti tartózkodásai idején, az ő egykori hangszereivel, bútoraival, könyv- és kottatárával, emléktárgyaival berendezve ma emlékmúzeumként várja a látogatókat. A lakás előszobája, Liszt háló-dolgozószobája és szalonja állandó kiállítással, míg az egykori ebédlő és a földszinti előtér időszakos, tematikus kiállításokkal várja a látogatókat; a lakás melletti hangversenyteremben pedig a múzeum szombatonként matinékoncerteket is rendez vendégei számára.

A Liszt Ferenc Emlékmúzeum gyűjteményének alapját Lisztnek a Zeneakadémiára hagyományozott hangszerei: 2 Chickering- és 1 Bösendorfer-zongora, a komponáló íróasztal, egy Mason & Hamlin koncertharmónium, egy Erard-Alexandre pianinó-harmónium, egy Bachmann-üvegzongora („piano-harmonica”), továbbá a zeneszerzőnek a Liszt-hagyaték bélyegzőjével ellátott budapesti könyv- és kottagyűjteménye, néhány bútordarabja, képe, szobra és használati tárgya alkotják.

A Zeneakadémia első Liszt-emlékszobájának megnyitása (1925, Liszt Ferenc téri épület) után ez a gyűjtemény apránként kiegészült Liszt rokoni, tanítványi és baráti körétől (Eduard Liszt, Hubay Jenő, Thomán István, Szendy Árpád, Gobbi Henrik, Varga Vilma stb.) származó hiteles emléktárgyakkal, kéziratokkal. A Zeneakadémia mindenkor törekedett Liszt-kéziratok és relikviák vásárlására is. A Könyvtár felügyelete alatt működött egykori Liszt-emlékszobákban, majd az azok jelentős kibővítésével 1986-ban megnyitott önálló Liszt Ferenc Emlékmúzeumban rendszeresen bemutatásra került annak az értékes Liszt-emlékanyagnak egy része is, amelyet a zeneszerző még életében a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott.