Országgyűlési Múzeum

Budapest, Országgyűlési Múzeum, Kossuth Lajos tér, Magyarország

Az Országgyűlési Múzeum 2014-ben azzal a céllal jött létre, hogy összegyűjtse, megőrizze és a nyilvánosság elé tárja a magyar parlamentarizmus emlékeit.

A négy állandó kiállítást a hagyományos és multimédiás múzeumi technikák felhasználásával alakították ki az összesen 1700 négyzetméternyi kiállítóterekben.

1. A magyar törvényhozás ezer éve

A kiállítás 8 fejezetben, kronologikus sorrendben tárja a látogatók elé a magyar parlamentarizmus gyökereit, kialakulását és fejlődését egészen a rendszerváltozásig. A tárlat első része a kezdetektől a rendi országgyűlésekig bezárólag jeleníti meg az országgyűlések történetét. A második egység az 1918-ig tartó korszakot öleli fel. A modern parlament megszületését szemlélteti, a reformországgyűlésektől a népképviseleti országgyűlés létrejöttén át az új elveken nyugvó parlamentarizmus megszilárdulásáig, kiépítéséig. A harmadik rész a parlamentarizmus alakulását, az útkeresések és az újrakezdések időszakát foglalja össze 1918 és 1990 között. A kiállítás megtekintéséhez a magyar mellett 13 további nyelven ingyenes audioguide eszközt biztosítanak, amellyel a látogató önállóan is megismerkedhet a tárlat teljes tartalmával.

2. Az Országház története

A Neÿ Béla terem az első olyan – üvegmennyezettel fedett – belső udvara az Országháznak, amelyben kiállítótér került kialakításra. A tárlat kuriózuma az Országház kupoláján egykor elhelyezkedő vörös csillag, az épület villámhárítóiként is szolgáló rézvitéz szobrok egyike, továbbá az Országház 1:100 arányú makettje.

A kiállítótér korszerű eszközökkel teszi teljessé a látogatói élményt: tíz különböző képernyőn, tematikusan tekinthetünk be az épület kulisszái mögé. A látogatói útvonalon kívül eső terektől a műszaki megoldásokon át a Ház virtuálisan megjelenített felépüléséig számos érdekesség figyelhető meg. A képernyők mellé az Országház homlokzatán elhelyezett, magyar királyokat ábrázoló kőszobrok előzetes bírálatához készített gipszmintáit állították ki.

Külön látványosság az épületben elhelyezett közel 50, központilag vezérelt órák szerkezetének bemutatása, mely a maga korában igazi szenzációnak számított, alig néhány helyen használtak ilyet. Az Országház órái ma is központilag, a villanyszerelő műhelyből vezérelve, de már korszerű technológia segítségével működnek.

Az udvarból kialakított kiállítótér Neÿ Béla nevét viseli. Pilisi Neÿ Béla (Pest, 1843. június 9. – Budapest, 1920. március 18.) építészként, egyetemi magántanárként, miniszteri tanácsosként és lapszerkesztőként is dolgozott. Minisztériumi munkássága során olyan nagy budapesti építkezések műszaki ellenőrzését vezette többek között, mint a Fővámház, a Műegyetem és az Állatorvosi Akadémia. Legjelentősebb azonban az Országház Építési Végrehajtó Bizottságának jegyzőjeként és az építkezés műszaki ellenőrzésének vezetőjeként végzett munkája volt. Az Országház elkészültekor ő írta és szerkesztette az épületet és műszaki berendezéseit bemutató reprezentatív albumot.
Az 1906-ban megjelent, A Magyar Országház – Steindl Imre alkotása című nagyméretű díszkötetet nemcsak az egyik legfontosabb korabeli forrása az Országház építésének, de a pazar iparművészeti kialakítása is párját ritkító a magyar könyvkiadás történetében. A mű 69 fotóval illusztrált háromnyelvű (magyar, német, francia) szövegrésze 46 oldalt tesz ki, az építkezés és az épület részletes leírása mellett tartalmazza a költségvetést és a közreműködők névsorát. Ezt egészíti ki 9 ábra, 44 fekete-fehér és 5 színes fénykép. Az album egyik példánya megtekinthető a kiállításban.

3. Kőtár

Tértörténet, burkolatok, vízköpők és majomkutyák – különleges lapidárium az Országház lecserélt kőszobraiból a Kossuth téren.

Steindl Imre nem szerette volna kéményekkel elcsúfítani az épületet, ezért korszerű hűtő-, fűtő-, és szellőzőrendszert tervezett. A hűtést a téren álló, két vízmedencés szökőkút biztosította, ezeket azonban a térrendezések során megszüntették. Ezt követően a légkutakban felhalmozott, több tonna jégen átvezetett levegő gondoskodott az épület hűtéséről. A déli szellőzőkút csatornájában az 1956-os Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelye látható, míg a Kőtár az északi alagútban került kialakításra. Steindl Imre az országgyűlés intézményének eredetileg téglaburkolatot képzelt el, melyet a későbbiekben a gótikus stílushoz jobban illeszkedő kőburkoltra módosított. Utóbbi állaga azonban a Duna parti időjárási viszonyoknak, az erős szélnek és a nagyvárosi levegőnek köszönhetően hamar romlásnak indult.

A Kőtár kiállításában kronologikus sorrendben követhetjük végig fotókon a Kossuth tér és az Országház építésének történetét a XIX. századi alapozástól kezdve a szoboravató ünnepségeken át egészen a napjainkban befejeződött teljes burkolatcseréig. Külön érdekesség, hogy a régi képek mellett – sajátos kontrasztot alkotva – mostani felvételek is helyet kaptak.

A kiállítótérbe lépve József nádor szobra fogad minket, míg az alagút végén található, kör alakú térben különböző állatalakokra és szörnyformákra emlékeztető vízköpők helyezkednek el. Az egykori szellőzőkutat különleges oszlopmegoldás idézi fel, a kőszobrokon kívül pedig rézalkotások, és aranyozott elemek is megtekinthetők.

4. In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás

Az állandó kiállítások mellett időszaki tárlatok is várják a látogatókat.

Budapest, Országgyűlési Múzeum, Kossuth Lajos tér, Magyarország

Kövess minket Instagramon!

Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!