Magyarország harmadik legnagyobb épülete a budapesti Szent István Bazilika, melynek alapkövét 1851. október 4-én tették le.

A templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József pesti választópolgár és építész, az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint.

A munkát haláláig, 1867. március 6-ig vezette, majd Ybl Miklós a befejezésig folytatta. Halála miatt az épület belső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültek el 1905-re. A csodálatos templom zárókövének elhelyezésénél 1906-ban maga I. Ferenc József is jelen volt.

A Szent István néven felszentelt templomot sem kerülte el a II. világháború pusztítása: megsérült a tetőszerkezet és a falak, sőt a javítási munkálatok során a tető ismét tűz martalékává vált, illetve a kupola hányatott sorsa tovább folytatódott, mikor a 80-as években egy vihar letépte a lemezborítását és életveszélyessé tette az épületet.

Végül a sors és a gondos kezek meghozták a Szent István Bazilika békéjét, 2003-ban, húsz évnyi, minden részletre kiterjedő felújítási munkálat után az épület ismét teljes pompában ragyoghatott emellett még kupolájában egy varázslatos panorámát nyújtó kilátót alakítottak ki, környezetét felújították és teljesen új díszkivilágítást kapott.

Az ország harmadik legnagyobb épülete közel nyolcezer személy befogadására képes. Belső tere nem véletlen lett a turisták célpontja, hiszen belépést követően magával ragadó monumentális hangulatot műemlékek és iparművészeti remekek egész sora gazdagítja további a bazilika rejti egyik legféltettebb nemzeti kincsünk, Szent István ereklyéjét, a Szent Jobbot.