1987 óta a világörökség része a 235 méter magas Gellért-hegy, amely Budapest budai oldalán emelkedik a Duna és a város fölé.

A Gellért-hegy a Budai-hegység legkeletibb röge a Duna budai partjánál a Szabadság- és Erzsébet-híd között. Keleti oldalról a Duna, délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Naphegy, északról pedig a Várhegy határolja.

A Gellért-hegy országos jelentőségű Természetvédelmi Terület, nagysága 40 hektár. A hegy és környéke Budapest idegenforgalmának frekventált helyszíne. A világhírű páratlan panoráma, a felüdülést, pihenést biztosító zöldterület százezreket vonz az év minden szakában.

A Gellért-hegy földrajzi értelemben még dombnak is éppen csak megfelel csekély magassága miatt, de kiérdemelte a hegy nevet sziklás keleti oldalának 130 méteres kiemelkedésével a Duna szintjétől számítva.

A sasbércszerű rög ma nagyrészt parkosított, így a környezet már rég nem nevezhető természetesnek, de a nehezen hozzáférhető dolomit szikla részeken megmaradtak az eredeti, dolomitra jellemező élővilág értékes képviselői. Ilyenek például a kőris- és hársfák, a karszt-bokorerdők és a gyertyános-tölgyesek. A meredek, sziklás Dunára néző részeken fennmaradt a dolomit-sziklagyep sajátos és egyedülálló növényzete.

A Gellért-hegy környéke kedvező adottságainál fogva már az újkőkor óta lakott hely volt. Megtalálták itt a réz-, bronz- és vaskor emberének hagyatékát éppúgy, mint kelta és római népek ittlétének emlékeit. A Szent Gellért-hegy elnevezés a 15. századtól terjedt el. A török időkre utalva 1847-ben Kelen-bérc névre keresztelték, és utána később vette fel újra a vértanúhalált szenvedett püspök, Szent Gellért nevét.

A Gellért-hegy látványosságai
Citadella
Szabadság-szobor
Szent Gellért Sziklatemplom
Kereszt a Sziklatemplom felett
Szent István szobor
Szent Gellért szobra
Nagy vízesés
Gellérthegyi víztározó