A Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatosan születnek újjá a Budai Vár régen elbontott, történelmi épületei, a lepusztult kertek, a sétányok és a várfalak. Az eredetivel szinte teljesen megegyező, korhűen helyreállított, lenyűgöző épületeket valószínűleg a világ épületcsodái között emlegetik majd.

A budai Várban műszakilag elkészült és helyreállított multifunkcionális rendezvénytérnek szánt épületet jövõre adják át a környezetének rendezése és akadálymentesítése után. A Hauszmann Alajos által tervezett és 1902-ben felavatott épület a második világháborúban megsérült, és bár helyreállítható lett volna, 1950-ben mégis lebontották. Most 70 év után született újjá. – írja az Origo. A Várkapitányság tájékoztatása szerint a Lovarda 3,8 milliárdba, a Főőrség 3,78 milliárdba került.

fotó: Nemzeti Hauszmann Program

A Főőrségnél impozáns épülete már elkészült.

Belül még kisebb munkálatok zajlanak, de tavasszal már a látogatók előtt is megnyitja kapuit. A Főőrség épületének különlegessége, hogy a Hunyadi udvar felől egyemeletesnek látszik, a Csikós udvar irányából azonban megfigyelhető, hogy valójában négyszintes, hiszen az egykori várfal vonalára épült. Az eredeti épület 1971-ben bontották el a Stöckl-lépcsővel együtt.

fotó: Koszticsák Szilárd | MTI

A Főőrség Csikós udvar felőli részén egy önálló műalkotásként is értelmezhető, a Várnegyed történetét feldolgozó bronzkapu készült.

Farkas Ferenc szobrászművész alkotott meg. A 3,2 méter magas és 7 méter széles kapun a magyar történelem 27 olyan jelenete látható, mely a Budai Várhoz kötődik.

fotó: Nemzeti Hauszmann Program

A rekonstrukciónál az volt a cél, hogy kívülről az épület hű mása legyen az eredeti, 1903-ban átadottnak.

Fontos volt, hogy a belső tereket a mai elvárásoknak megfelelően is használni lehessen, ezért tavasszal egy minden igényt kielégítő modern étterem és kiállítótér nyílik benne.

fotó: Koszticsák Szilárd | MTI

A Királyi Palotától nyugatra fekvő királyi (más néven udvari) istállót, és az ettől délre eső reprezentatív lovaglócsarnokot és kocsiszínt István nádor kezdte el építeni.

Az elkészült részek komoly károkat szenvedtek 1849-ben, a tavaszi hadjárat során. Végül elkészült a csarnok, amely a Királyi Palota lovardájaként szolgált negyven éven át. A mellette álló istállóépület viszont túl kicsinek bizonyult, ezért a lovaglótermet istállóvá és kocsiszínné alakították. 1899 és 1900 között az új palotaegyütteshez méltó lovardát építettek a Csikós udvarban. A Lovardát a századforduló idején csak az udvartartás céljaira használták egészen 1938-ig, amikor az udvarlaki őrség spanyol lovasiskolájával bővült. A lovas alegység reprezentatív bemutatókat tartott a Lovardában, amely egészen 1950-ig állt, amikor is a világháborúban megsérült, de nem menthetetlen épületet politikai okokból elbontották.

fotó: Koszticsák Szilárd | MTI

Az újjáépített Lovarda megújult funkcióval, közel 1500 négyzetméteren 21. századi multifunkcionális rendezvénytérnek és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló tereknek ad majd otthont.

A beruházás célja egyrészt a Vár kulturális vonzerejének növelése, másrészt pedig a Királyi Palota századforduló környékén létrehozott impozáns épületegyüttesének megidézése. A kormánybiztos elárulta, hogy a Lovarda a nagyközönség számára 2021-ben nyílik meg, a környezet rendezése és akadálymentesítése után.

fotó: Nemzeti Hauszmann Program

fotó: Nemzeti Hauszmann Program

fotó: Koszticsák Szilárd | MTI