Budapest hetedik Duna-hídját, a Rákóczi hidat, 1995. október 30-án adták át, amely akkor még a Lágymányosi híd nevet viselte.

A híd helyét már a kiegyezés után kijelölték a városrendezési tervekben, a Hungária körgyűrű déli átvezetéseként a Dunán. Ez sokáig terv maradt, a megvalósítással komolyan csak az Árpád híd 1984. évi kiszélesítése után kezdtek foglalkozni, hogy összekössék a főváros déli városrészeit, tehermentesítsék a belvárosi hidakat. Az Állami Tervbizottság a beruházási javaslatot 1987-ben dolgozta ki, a híd megépítését többszöri koncepciómódosítás után – az akkor tervezett világkiállítással is összefüggésben -, 1992 márciusában hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés, majd májusban az Országgyűlés. A Déli összekötő vasúti híd mellett felépült közúti híd terveit az Uvaterv készítette, főtervezője Sigrai Tibor építőmérnök volt.

A híd első elemeit 1993 decemberében emelték be úszódaruval, a teljes szerkezet 1995. május 18-án készült el. Az építményt 615 gyártási egységből rakták össze, az összeszerelést Pestről kezdték Buda felé. A parti nyílások darabjait behúzták, a többit pedig beemelték a helyére, s mindkét oldalon elhelyeztek egy mészkő címert, zászlórudat és fekete gránit „írott köveket”.

A 494,8 méter hosszú hídon 2×2 közúti sáv, 2×1 villamos sáv, északon 1,50 méteres járda és 1,80 méteres kerékpárút, délen 0,58 méteres kezelőjárda készült, a teljes szélesség a korlátokkal 30,56 méter lett. A parti nyílásokkal hatnyílású acél gerendahíd illeszkedik a mellette futó vasúti híd tömegéhez és szerkezetéhez. A nyílásokat oszlopokra függesztett, 30 fokos ferde rudak tartják, a három mederpillér alá 10, illetve 12 darab 1,5 méter átmérőjű, 24 méteres fúrt vasbeton cölöp került. A pilléreket gránittal burkolták, a felső trapézfejet homorú könnyítés teszi esztétikusabbá. A híd öt, pirosra festett pilonja 35,5 méter magas.

A parti pillérek 8-8 cölöpre épültek, ezek Pesten 25, Budán 16,6 méteresek. A 14,77 m magas hídfők vasbeton lemezalapra kerültek, a pestiben hídmesteri iroda létesült. A híd összeköttetést teremt a város közműrendszerében is, a fővárosi a Duna hidak közül ez rejti a legtöbb víz-, gáz-, telefon- és távhővezetéket. A híd három év alatt, 16 milliárd forintból készült el.

A világítást egyedülálló módon oldották meg, a 16 méter magasan lévő 3-3 fém halogénlámpa a pilonok tetején, 35,5 méter magasan lévő műanyag tükröket világította meg, ahonnan káprázatmentesen verődött vissza a fény az útfelületre. A világítást 2014-ben újították fel, mert a tükrök elhasználódtak, korrodálódtak, helyükre az 5 pilonra összesen 60 LED lámpatestet szereltek fel. A legkorszerűbb technológiát alkalmazó rekonstrukció után az új világítás élettartama 24 év.

A Ferencvárost és Lágymányost összekötő híd Budapest hetedik közúti és egyben második legnagyobb hídja. Alépítményeibe 11 ezer köbméter beton és 925 ezer tonna betonvas került, 10 ezer négyzetméter zsalut használtak fel, az acélszerkezet súlya 8000 tonna. A csatlakozó utakon Budán a Nádorkerti úti közúti és vasúti hidak, a Budafoki úti közúti, a Szerémi úti vasúti híd, Pesten a Gubacsi és Soroksári úti közúti felüljárók épültek.