Mintegy két évszázada a budapesti reformátusok központja a klasszicista stílusban épült Kálvin téri templom Budapesten.

A református gyülekezet első pesti templomát 1816-ban kezdték építeni klasszicista stílusban, Hofrichter József és Hild Vince tervei alapján.

Az 1830-ra felépült templomban az 1838-as pesti árvíz jelentős károkat okozott. Az épületet Hild József tervei szerint állították helyre, ekkor készült timpanonnal zárt előcsarnoka is.

A század közepére, főként Török Pál püspök munkájának köszönhetően létrejöttek a református oktatás és művelődés egyéb intézményei is a városrészben, például a református főgimnázium és a teológiai intézet. A tér és környéke a mai napig a magyarországi református közösség fontos szellemi központjának számít.

A templombelső egyik leglátványosabb eleme, az orgona a bécsi Deutschmann orgonaépítő család munkája, amelyet 1891-ben újított fel az Angster cég. A templom déli oldalán található Kálvin terem ablakait Róth Miksa üvegfestmény-sorozata díszíti, amely többek között a református egyház történetében jelentős szerepet játszó személyeket ábrázolja (Bocskai István, Kálvin János, Bethlen Gábor). 1958-ig a templom előtt, a tér közepén állt az Ybl Miklós által 1880–1883 között készített neoreneszánsz Danubius-kút, amely ma a belvárosi Erzsébet tér egyik ékessége.

A templom kriptája Budapest egyik fontos kegyeleti- és emlékhelye. A kripta a 19. század első felében a neves pesti reformátusok temetkezési helye volt, olyan jeles személyeket temettek ide, mint a reformkori tudós és politikus Fáy András. A kripta hetvenkilenc sírfülkéjében összesen hetvenhárom személy nyugszik. Első halottja Hermina főhercegnő, József nádor felesége volt, aki 1817-ben ikreknek adott életet, a szülést viszont nem élte túl. Földi maradványait 1817 szeptemberében helyezték az altemplomba, amelyek az 1838-as pesti árvíz után a budavári nádori kriptába kerültek. Az „árvízi hajós”, Wesselényi Miklós sírja ma Zsibón, a családi mauzóleumban található, 1850-ben egy éven keresztül viszont az ő nyughelye is a Kálvin téri templom kriptájában volt fiatalon elhunyt lányával, Helénával együtt.

A kriptában találjuk továbbá Balogh Pál orvos, Báthory Gábor református püspök, Bethlen Elek történész, Csorba József orvos, Fáy Gusztáv zeneszerző és Péchy Imre jogász nyughelyét. Miután Pest városa 1868-ban közegészségügyi okokból megtiltotta a temetkezést a város belterületén, a kriptát egyes feljegyzések szerint egy ideig szenespinceként is használták. A 2014 januárjára felújított különleges temetkezési hely hosszú évtizedek után ismét látogatható.