Erzsébetvárosi plébániatemplomnak is nevezik az 1895-1901 között, Steindl Imre tervei alapján emelt Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplomot.

Az alapok kiásását 1893. július 23-án, az építkezést pedig szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, sőt az alapkövet saját kezűleg helyezte el. Az elkészült templomot végül 1901. május 16-án, áldozócsütörtökön szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották. 1905-ben korábbi kis templomukat a magyar görögkatolikus egyháznak adták át.

A templom előtti téren állították fel 1932-ben, a szent halálának 700. évfordulóján Damkó József Szent Erzsébet-szobrát. A teret ugyanekkor nevezték el Szent Erzsébet attribútumairól Rózsák terének. A második világháború során a templomot bombatalálat érte, és a helyreállítási munkálatokkal 1949-re készültek el. Az elkövetkező évtizedekben azonban az épület állapotában jelentős romlás következett be. A templom plébánosa 1992-ben Spányi Antal lett (2003 óta székesfehérvári megyés püspök), akinek 1995-ben sikerült elérnie, hogy a plébániatemplom műemléki státust kapjon, és ugyanekkor megkezdődhettek a teljes körű épületfelújítási munkálatok, amelyek a környező park rendezésével együtt 2004-re fejeződtek be. A belső tér renoválása még 2007 elején is tartott.

A templom teljes hossza 62 m, szélessége 21,6 m, melyből a főhajóra 9,6 m a mellékhajókra 6 m jut, alapterülete 1800 nm, 2560 fő befogadására alkalmas.