A Halászbástya 1987-ben a budai Várnegyeddel egyetemben a Világörökség részévé lett.

A Halászbástya a Mátyás-templom újjáépítésének köszönhető: Schulek Frigyes 1874-1896. között vezette a templom újjáépítési munkálatait, melynek révén az istenháza hazánk egyik legszebb és legigényesebb templomaként született újjá. A templomot körülvevő tér azonban elmaradt a várakozásoktól, ezért Schulek javaslatot és terveket nyújtott be a Főváros Közmunkák Tanácsának a templom környezetét érintő rendezésre, amely végül 1899-ben kezdődhetett meg.

A Szent István szobor elkészítéséhez Strobl Alajos szobrászművész 1898-ban kezdett hozzá és  1906. május 21-én leplezték le.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A korábbi várfalakra emelt Halászbástya 1902-re épült meg, nevét valószínűleg az alatta elterülő Halászvárosról (Víziváros) kapta, vagy az is lehetséges, hogy a várfal ezen szakaszának védelméért felelős középkori halászcéhből vették.

A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

Schulek a Halászbástya magvaként megtartotta a 18. századi erődrendszert, ám a tagolatlan, nagytömegű bástyák és falak merevségét gazdagon alkalmazott új építészeti elemekkel oldotta fel, illetve igazította a Mátyás-templom architektúrájához.

Schulek a volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakított ki.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A Halászbástyáról mesés panoráma nyílik a Duna két partjára a Margit-hídtól a Gellért-hegyig.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A Szentháromság téren áll a Mátyás-templomot és környezetét ábrázoló Tapintható – Láthatatlan dombormű, amely lehetővé teszi, hogy a világörökség részét képező Budai Vár nevezetességei a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető, tapintható módon megismerhetővé váljanak.

Az országban ez a második ilyen jellegű dombormű, az első Szentendrén a Szabadtéri Múzeum bejáratánál található térkép.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Folytatódik a várfalak felújítása és a parkok rendbetétele a Budavári Palotanegyedben

A munkálatok során megszűnnek a világörökségi helyszínhez méltatlan állapotok, s az egykor elegáns történelmi sétányok visszanyerik régi fényüket.

Kapcsolódó

Eredeti szépségében tündököl a Budavári Palota több szobrászdísze

Az eredeti alkotásokra a legapróbb részletekig hasonlító szobrokat kézi faragással és szobrászgéppel készítik el a szakemberek.