Budapest
Az 1870-ben átadott Budavári Siklónak két születésnapja van. 2020. március 2-án 150 éves fennállását, most június 4-én pedig újjászületésének 35. évfordulóját ünnepeljük.
A sikló a Budavári Palota megközelítésének egyik különleges eszköze: alsó állomása a Clark Ádám téren a Széchenyi Lánchíd budai hídfőjénél, az alagút bejárata mellett található, felső állomása pedig a Szent György téren, a Budavári Palota és a Sándor-Palota között helyezkedik el.
Az eredetileg gőzüzemű siklót gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére, Wohlfahrt Henrik tervei alapján 1868 és 1870 között építették. Az eredeti gőzüzemű gépház az alsó végállomáson volt. A világháborúban megsérült, 1948-49-ben elbontott hajdani Budai Hegypálya üzemelése az 1985. évi teljes körű rekonstrukcióig szünetelt, ez idő alatt pedig több elképzelés is született a helyreállítására vagy pótlására, még „Sikló Bizottság” is alakult, ám a megvalósítás újból majd két évtizedre elhalt, mígnem az egyik terv kivitelezését a BKV-ra bízták.

fotó © Megyeri Ákos | Csodálatos Magyarország
A felújítás során természetesen nem az eredeti gőzüzemű meghajtást állítottuk vissza, a szerkezetet jelenleg egy elektromos motor működteti a felső végállomás alatti gépteremből. Eredetileg az alsóállomás alatt helyet foglaló gépház (a vonóberendezés és annak csaknem 3 méter átmérőjű hajtótárcsája) az átépítés során a felső állomás alá került. A sikló normál nyomtávolságú (1435 mm) vasúti jármű, pályájának hosszúsága 95 méter, alsó és felső állomása közötti szintkülönbség pedig 50 méter.
Vagyis miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé szállít utasokat. A balesetek kiküszöbölésére automatikus biztonsági berendezést is beépítettek a szakemberek, amely beavatkozik, ha a rendszer túllépi a megengedett sebességet.

fotó © Megyeri Ákos | Csodálatos Magyarország
A jelenlegi szerkezet 3 m/s sebességűre lett kiépítve, de ezt a tempót 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették, hogy az egyedülálló panorámában minél hosszabb ideig lehessen gyönyörködni.
Az újraindulás után, 1986-ban csaknem 825 ezren utaztak rajta fél év alatt, vagyis gyorsan ugyanolyan népszerű lett, mint fénykorában, amikor még közforgalmi célokat szolgált. Funkciója mára a 19. századihoz képest jelentősen megváltozott, elsősorban a turisztikai igényeket elégíti ki ez a méltán népszerű közlekedési eszköz.
2018-ban és 2019-ben jóval több mint 1 millió utast szállított évente, és remélhetőleg a külföldi és hazai turizmus fellendülésével ismét megközelíti akár a 35 évvel ezelőtti utasszámot is.

fotó © Csodálatos Budapest
Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!