Budapest szívében a Margit-sziget Japánkertje különleges élményt kínál a téli hónapokban is.

A kert csendes szépsége, letisztult formái és nyugodt hangulata a hidegebb időszakban is magával ragadja a látogatókat.

A természet téli „pihenője” új arcát mutatja meg, amely tökéletes kikapcsolódást nyújt a városi nyüzsgésből érkezők számára.

Egy kis történelem

A Margit-sziget nemcsak természeti, hanem történelmi és kulturális szempontból is izgalmas, hiszen őrzi a magyar történelem fontos korszakait, a leghíresebb költők, írók nyomait.

A sziget körülbelül 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján 500 méter széles, és területe 96,5 hektár. Kezdetben a Margit-sziget több kisebb szigetből állt, amelyeket a Duna hordaléka formált. Hosszas változások után a Középső-sziget, a Fürdő-sziget és a Festő-sziget egyesülésével alakult ki mai formája.

A történelem során számos nevet viselt: Urak-sziget, Nyulak szigete (Insula leporum), Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (törökül), Budai sziget, Palatinus-sziget. Mai nevét Árpád-házi Margit hercegnőről kapta a 13. században, IV. Béla király lányáról, aki életével és csodáival különleges helyet foglal el a magyar történelemben. Margit életét és szentségét a Margit-legenda őrzi.

A sziget története egészen a római uralomig nyúlik vissza, egy 1225-ből származó oklevél említi először. Az évszázadok során Árpád-házi királyok, premontrei, domonkos, johannita és ferences szerzetesek éltek itt. A 18. század végén az országgyűlés Sándor főhercegnek adományozta a szigetet, aki schönbrunni mintára kezdte kiépíteni. Öccse, József nádor folytatta az átalakítást, melyben nagy segítségére volt a fiatal Tost Károly főkertész.

1901-ig a Margit-sziget csak hajóval vagy csónakkal volt megközelíthető. Az 1876-ban megnyitott Margit híd szárnyhídja csak 1901-ben készült el, az Árpád híd pedig 1950 óta kapcsolja össze a szigetet a várossal.

3 / 4

Téli harmónia a Margit-sziget Japánkertjében

FOTÓ: Emília Huck Kismándorné

FOTÓ: Emília Huck Kismándorné FOTÓ: Emília Huck Kismándorné FOTÓ: Emília Huck Kismándorné FOTÓ: Emília Huck Kismándorné

A Japánkert története

A Margit-szigeti Japánkertet az 1970-es években alakították ki, követve a japán kertépítészet hagyományait. A kert filozófiája az ember és a természet harmóniájára épül, amit télen a minimalista formák még hangsúlyosabbá tesznek.

A japánkert létrehozása Magyar György nevéhez fűződik, aki 1882-től volt a Margit-sziget főkertésze. Az autentikus japánkertek hangulatát kőlámpásokkal, gondosan válogatott növényekkel és épített elemekkel teremtette meg. A kertet 2014-ben átfogóan felújították: a növényállományt frissítették, az épített elemeket megújították, és modern ülőhelyeket is kialakítottak, például japán stílusú piros-fekete fémpadokat.

A Japánkertbe egy kis fahíd vezet, amely mögött többszáz éves növények szegélyezte ösvények várják a látogatókat. A kert vízgyűjtői kis csatornákkal összekötött tórendszert alkotnak, amelyekben aranyhalak, teknősbékák, vadkacsák és tavirózsák élnek. A halastó közepén Csikász Imre 1954-ben készült „budapesti kishableány” szobra áll.

A 10.500 nm-es Japánkert bármely évszakban nyugalmat és feltöltődést kínál. Az ingyenesen látogatható kertben a gondosan megtervezett természeti és épített elemek tökéletes harmóniáját élvezhetjük.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek