Budapesttől karnyújtásnyira, a Budai-hegység déli lankáin bújik meg Budaörs – egy olyan város, ahol a modern élet pezsgése és a természet közelsége egészen különleges egyensúlyban van jelen.

Aki kicsit letér az aszfaltozott utakról, hamar felfedezi: ez a környék jóval több, mint külváros. Sziklás dombhátak, kopár hegygerincek és páratlan kilátópontok teszik a természetjárók egyik kedvencévé.

Dolomitba írt múlt – A Budaörsi-kopárok világa

Budaörs határában három jellegzetes hegyvonulat sorakozik egymás mellett: a Budaörsi-kopárok, a Csiki-hegyek és a Törökugrató. Ezeket a szinte kopár felszínű hegyeket dolomit alkotja – az a kőzet, amely még 240 millió évvel ezelőtt, egy ősi tengerparton keletkezett. A mostani táj formái, a sziklák és karsztos lejtők ma is őrzik ennek a régi világnak a nyomait.

Közülük is kitűnik a Kő-hegy, fehéres sziklatömbje már messziről hívogat. Nemcsak látványos, hanem meglepően könnyen elérhető célpont is.

Kő-hegy és a tőle nem messze lévő Kálvária-domb Budaörs legismertebb kirándulóhelyei közé tartoznak. Egyik sem igényel hosszú túrát – a városközpontból indulva egy délutáni séta bőven elég. A Kálvária keresztútja csendes, elgondolkodtató hangulatot áraszt, míg a Kő-hegy csúcsán álló kápolna és kereszt valódi spirituális kisugárzással bír.

3 / 7

Kő-hegy – rövid séta nagy élménnyel Budaörs fölé

FOTÓ: Anita Pilván

FOTÓ: Anita Pilván FOTÓ: Anita Pilván FOTÓ: Anita Pilván FOTÓ: Anita Pilván FOTÓ: Anita Pilván FOTÓ: Anita Pilván FOTÓ: Anita Pilván

A kápolna, amit egy látomás hívott életre

A Kő-hegy tetején, a sziklák közé simulva áll egy apró kőkápolna. Nemcsak a helyszín különleges, hanem a története is. 1853-ban egy bányász, Wendler Ferenc túlélte a bányaomlást, és meggyőződése volt, hogy Szűz Mária mentette meg az életét. Hálából 1855-ben nekiállt utat vágni a hegyre, hogy ott szentélyt építsen. A kápolna alapkövét májusban tették le, és még abban az évben, októberben fel is szentelték a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.

Wendler annyira elkötelezett volt, hogy később barlangot vájt magának a hegyoldalba, és ott is élt. Ma is ott nyugszik, a kápolna mögött, és fiával, majd unokájával együtt hosszú éveken át ők gondozták a helyet. Az évtizedek során a kápolna zarándokhellyé vált – sokak számára nemcsak épület, hanem lelki menedék is lett.

Pusztulásból újjászületés

A második világháborúban a kápolna megrongálódott, majd az 1946-os kitelepítések után köveit is széthordták. Hosszú ideig csak romként emlékeztetett a múltjára, mígnem 2003-ban a helyi közösség összefogásával újjáépítették. A felszentelés pontosan 148 évvel az eredeti után, ismét október 15-én történt meg.

Ma a kápolna csendes és békés hely, ahol mécsesek, szentképek és a környező szobrok őrzik a múlt emlékét. A kápolna egyik oldalán Szentháromság-szobor, a másikon pedig egy helyi kőfaragó által készített kereszt áll.

5 / 7

Kő-hegy – rövid séta nagy élménnyel Budaörs fölé

FOTÓ: Anita Pilván

A kereszt és a kilátás

A Kő-hegy legismertebb jelképe mégis a csúcson álló kereszt. Az elsőt 1895-ben emelték, de az 1950-es évek vasgyűjtő kampányában eltávolították. A mostani, 4,5 méteres fémkeresztet 1995-ben állították fel újra, és azóta is a város fölé magasodik.

Innen a kilátás igazán különleges: belátni a Budaörsi-medencét, a Budai-hegység vonulatait, és ha az idő is kegyes, még Budapest magasabb épületei is feltűnnek a távolban.

Így juthatunk fel a Kő-hegyre

A túrát legegyszerűbben a Kálvária vagy a Kötő utca felől érdemes kezdeni. A szerpentin után egy lépcsősor vezet fel a sziklás hegytetőre. Az út nagyjából 30-40 percet vesz igénybe, helyenként köves és meredek, de különösebb nehézséget nem jelent. Egy kényelmes túracipő elég, és a fáradozás bőségesen megtérül: a csúcson nemcsak a kilátás, hanem a hely szelleme is megérinti az embert.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek