Hogyan faragtak ki egy egyiptomi szobrot, miként díszítettek egy koporsót, és milyen színek borították eredetileg a ma már megkopott műtárgyakat? Ezekre a kérdésekre is választ ad a Szépművészeti Múzeum új kiállítása, amely nemcsak az ókori Egyiptom alkotásait mutatja be, hanem azok készítőit és az alkotás folyamatát is közelebb hozza a látogatókhoz.

Az örökkévalóság megörökítése című időszaki kiállítás 2026. július 17-én nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban. A mintegy 140 műtárgyat felvonultató tárlaton szobrok, sztélék, domborművek, falfestmények és koporsók láthatók.

A kiállítás középpontjában az áll, hogyan dolgoztak az ókori egyiptomi mesterek, milyen anyagokat használtak, és milyen lépésekből állt egy-egy tárgy elkészítése. A látogatók így nemcsak a kész műveket ismerhetik meg, hanem az alkotók látásmódját és munkafolyamatait is.

Az örökkévalóságnak szánt alkotások

Az ókori egyiptomiak az istenek és a halottak világát gyakran az örökkévalóság, a határtalanság és a maradandóság fogalmaival írták le. A sírokat, temetőket és templomokat is az örökkévalóság számára emelték, majd értékes anyagokból készült, vallási és mágikus jelentőségű tárgyakkal díszítették őket.

A szobrok, domborművek, falfestmények és más alkotások nem pusztán díszítőelemek voltak. Az egyiptomi hitvilág szerint szerepet játszottak abban, hogy az istenek és a halottak jelenléte az élők világában is fennmaradjon.

A mostani kiállítás ezeket a tárgyakat művészi értékük mellett eredeti rendeltetésük és elkészítésük módja felől is bemutatja.

A kész művek mellett az alkotás folyamata is látható

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a kiállítást bemutató sajtóbejáráson elmondta, hogy az intézmény rendelkezik Magyarország legnagyobb egyiptomi gyűjteményével. A mintegy ötezer darabos tárgyegyüttest már számos szempontból bemutatták, de korábban még nem rendeztek olyan kiállítást, amely kifejezetten a művek létrejöttét vizsgálta volna.

A tárlaton ezért az egyes tárgyak mellett az elkészítésük feltételezett fázisai is megjelennek. A látogatók megtudhatják, miként választották ki és formálták meg az alapanyagokat, hogyan alakult ki egy szobor végleges formája, illetve milyen festett díszítés kerülhetett az alkotások felületére.

fotó: MTI/Balogh Zoltán

Modern technológiák segítik a több ezer éves tárgyak megismerését

A kiállítás fontos részét képezik a műtárgyakon végzett természettudományos és anyagvizsgálatok eredményei. Ezek a módszerek olyan részleteket is feltárhatnak, amelyek szabad szemmel már nem láthatók, vagy amelyekhez a tárgyak megbontása nélkül más módon nem lehetne hozzáférni.

Az egyik koporsót háromdimenziós animáció segítségével mutatják be. A digitális feldolgozás lehetővé teszi, hogy a látogatók annak szerkezetét és részleteit is jobban megismerjék.

A múzeum egyiptomi gyűjteményének új holovetítője egy szobor elkészítésének feltételezett állomásait is szemlélteti. Az eszköz segítségével rekonstruálják a tárgy eredeti színeit is, amelyek mára megkoptak, ezért szabad szemmel már nem vagy csak alig érzékelhetők.

A digitális megoldások így nem helyettesítik az eredeti műtárgyakat, hanem olyan információkat tesznek láthatóvá, amelyek nélkülük rejtve maradnának.

Koppenhágából és Torinóból is érkeztek műtárgyak

A tárlat elsősorban a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményére épül, de több külföldi múzeum is kölcsönzött műveket Budapestre.

A látogatók a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptotek és a torinói Museo Egizio gyűjteményéből érkezett alkotásokkal is találkozhatnak. A nemzetközi kölcsönzések lehetőséget adnak arra, hogy a különböző korszakokban, műhelyekben és anyagokból készült tárgyakat egymás mellett mutassák be.

A kiállítás kurátorai Kóthay Katalin egyiptológus, az Egyiptomi Gyűjtemény vezetője és Kevély Flóra egyiptológus, a gyűjtemény muzeológusa.

Az örökkévalóság megörökítése című kiállítás 2026. július 17-től november 1-jéig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek