Idén kilencven éve, 1936 szeptemberében hangzott el először Kodály Zoltán Budavári Te Deuma a Mátyás-templomban. A Buda török uralom alóli felszabadításának 250. évfordulójára komponált mű ősbemutatója csak egy a budai Vár egyik legismertebb templomához kötődő számtalan történelmi esemény közül.

A Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén Mátyás-templom falai királyi esküvőknek és koronázásoknak adtak helyet, az épület másfél évszázadon át dzsámiként szolgált, később pedig Schulek Frigyes vezetésével nyerte el ma ismert megjelenését. Története szorosan összefonódik Buda és a magyar királyság évszázadaival.

A középkorban kezdődött a története

A templom eredetét egy régi hagyomány Szent István királyhoz köti, és 1015-re teszi elődjének alapítását. Ezt azonban korabeli írott forrás nem támasztja alá. A ma ismert templom építéséről az első biztos adat 1247-ből származik: egy oklevél ekkor már épülő templomként említi.

A 13. század második felére elkészült templom a következő évszázadokban többször átalakult. 1309-ben itt koronázták meg egy alkalmi koronával I. Károlyt, közismert nevén Károly Róbertet. Mivel azonban nem a Szent Koronát használták, a szertartás nem felelt meg a magyar koronázás valamennyi hagyományos feltételének. Az uralkodót végül 1310-ben Székesfehérváron, a Szent Koronával is megkoronázták.

A 14–15. században jelentősen átépítették a templomot. Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt a mellékhajók boltozatát megemelték, a szentélyeket meghosszabbították, az épület pedig fokozatosan nyerte el késő középkori formáját.

Mátyás király neve összeforrt a templommal

Hunyadi Mátyás több szállal kötődött a budavári templomhoz. Királlyá választása után, 1458-ban ünnepi hálaadó szentmisén vett részt itt, 1463-ban pedig a templomban kötött házasságot Podjebrád Katalinnal. Első felesége halála után, 1476-ban Aragóniai Beatrixszal is itt tartotta esküvőjét.

Mátyás uralkodása alatt fejeződött be a déli torony építése is, amelyen a király címere is helyet kapott. Az uralkodó és a templom szoros kapcsolata nyomán terjedt el később a ma már szinte mindenki által használt Mátyás-templom elnevezés.

Másfél évszázadon át dzsámiként szolgált

Buda 1541-es elfoglalásával új korszak kezdődött az épület történetében. A templomot dzsámivá alakították, és az oszmán uralom végéig muszlim imahelyként használták.

Buda 1686-os visszafoglalása után ismét keresztény templom lett. A jezsuiták a következő évtizedekben jelentősen átalakították: az épület barokk arculatot kapott, és új épületrészeket is emeltek mellette.

Magyar királyt és királynét koronáztak falai között

A templom történetének egyik legjelentősebb 19. századi eseményére 1867. június 8-án került sor. A kiegyezést követően itt koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet, Erzsébetet pedig magyar királynévá. A szertartáshoz kapcsolódik Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált Magyar koronázási miséje is.

Néhány évvel később megkezdődött a templom történetének egyik legnagyobb átépítése. Ferenc József 1873-ban rendelte el a helyreállítást, amely Schulek Frigyes vezetésével zajlott.

A munkálatok során eltávolították a barokk átalakítások és későbbi hozzáépítések jelentős részét, miközben igyekeztek visszaadni az épület középkori, gótikus karakterét. A ma látható Mátyás-templom azonban nem egyszerűen a középkori épület pontos rekonstrukciója: számos részlete Schulek 19. századi elképzeléseit tükrözi.

A megújult templomot 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Vaszary Kolos hercegprímás szentelte fel.

Királyi sírok és az utolsó magyar koronázás

A millenniumi időszakban a templom ismét fontos történelmi események helyszínévé vált. 1898-ban itt helyezték végső nyugalomra III. Béla király és felesége, Antiochiai Anna földi maradványait.

Ferenc József 1907-ben, magyar királlyá koronázásának negyvenedik évfordulója alkalmából jelentős összeget adományozott egy új orgona elkészítésére.

1916. december 30-án újabb koronázásnak adott otthont a templom. Itt koronázták magyar királlyá IV. Károlyt, feleségét, Bourbon-Pármai Zitát pedig királynévá. Ez volt az utolsó magyar királykoronázás.

Budapest ostroma súlyos károkat okozott

A második világháború végén, Budapest 1944–45-ös ostroma alatt a Mátyás-templom súlyosan megrongálódott. A háborút követően hosszú helyreállítás kezdődött, amely több évtizeden át tartott.

1994-ben ismét károk érték az épületet, amikor az altemplom keleti bejáratánál pokolgép robbant. A sérülések helyreállítását követően újabb jelentős eseményre került sor 2000-ben: II. János Pál pápa megáldotta a Szent Korona másolatát, amellyel Nagyboldogasszony napján megkoronázták a főoltár Szűz Mária-szobrát.

A 21. században ismét megújult

A templom újabb átfogó rekonstrukciója 2004-ben kezdődött. A több ütemben zajló munkálatok során kívül és belül is helyreállították az épületet, figyelembe véve liturgikus szerepe mellett turisztikai és koncerthelyszínként betöltött funkcióját is. A megújult Mátyás-templomot 2013. október 13-án Erdő Péter bíboros áldotta meg.

A templom orgonájának rekonstrukciója 2009 és 2014 között zajlott. A zene egyébként évszázadok óta fontos része a templom életének – ennek egyik emléke az idén kilencvenéves Budavári Te Deum is.

A Mátyás-templom ma egyszerre működő katolikus templom, műemlék és koncerthelyszín. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta az UNESCO világörökségi helyszínéhez tartozik, tornya és jellegzetes, színes Zsolnay tetőcserepei pedig Budapest egyik legismertebb látképének részévé váltak.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek