Ybl Miklós fő műve a budapesti Operaház volt, melyet az 1884-es átadása óta is Európa egyik legszebb dalszínházaként tartanak számon.

Ybl Mikló Székesfehérváron látta meg a napvilágot 1814. április 6-án. A bécsi Polytechnikumban tanult, majd 1832-től Pesten a Pollack Mihály tervezte Ludovika és a Nemzeti Múzeum építkezésén segédkezett.

1840-42-ben a müncheni akadémián folytatta építészeti stúdiumait, közben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérve Pollack Mihály fiával, Ágosttal társult, és közösen építették át Batthyány Lajos gróf ikervári kastélyát.

1847-51-ig Fóton élt a Károlyi-család építészeként, megépítette a Károlyiak fóti és radványi kastélyát, valamint a kaplonyi és fóti templomot.

Ybl második itáliai tanulmányútját követően 1870-től sorra készültek legjelentősebb neoreneszánsz alkotásai: a Fővámház (a mai Közgazdaságtudományi Egyetem), a Várkert Bazár és a Várkert Kioszk, megtervezte budapesti emlékművek talapzatát (Eötvös-szobor, Petőfi–szobor), a Károlyi család számára megépítette a parádsasvári és parádfürdői kastélyt, valamint a parádfürdői Cifra Istállót.

Hild József építész szakmai örököseként 1867-ben ő vette át, s neoreneszánsz stílusban folytatta az addig klasszicista stílusban készülő lipótvárosi Szent István-bazilika építését, és az ő tervei szerint építették át a Nemzeti Casino számára a Hatvani utcai Cziráky-palotát.

Fő műve s egyben legszebb épülete, a budapesti Operaház 1875 és 1884 között készült el. Az ő munkája volt az egykor a Kálvin téren álló Danubius-kút Fessler Leó szobraival, valamint a budavári királyi palota krisztinavárosi szárnya és nagy udvara is.

Elnöke volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, tagja a főrendiháznak és a fővárosi törvényhatósági bizottságnak, bánatára a Magyar Tudományos Akadémia nem fogadta kebelébe. Budapesten halt meg 77 éves korában, 1891. január 22-én.

A nevét viseli az 1953-ban alapított legrangosabb építészeti kitüntetés, a Szent István Egyetem Építéstudományi Kara Budapesten, a Thököly úton, valamint a 2002-ben magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygó.

Kapcsolódó

Ahol megérint a történelmi múlt: a Budai Vár

Az UNESCO 1987. december 11-én vette fel a világörökségek listájára a Budai Várnegyedet, melynek emblematikus építménye a Budavári Palota.