Elnevezése nem a földrajzi fekvését, hanem Erdéllyel, illetve a Balkánnal való kapcsolatát jelezte.

Hazánk legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópontját 1884-ben nyitották meg. Az épület tervezője Rochlitz Gyula műépítész, míg az eredetileg öt vágányt befogadó csarnok Feketeházy János és Than Mór nevéhez fűződik.

Építésekor a Keleti volt az egyik legkorszerűbb európai pályaudvar: az öreg kontinensen elsőként itt vezették be a villanyvilágítást. Ami még különlegessé teszi a Keletit, hogy míg a 19. században a hazai vasút- és pályaudvar-építésben nagyrészt külföldi érdekeltségű cégek vettek részt, a Keleti teljes mértékben a magyar kivitelezők munkája által valósult meg.

A 19. században elterjedt szokás volt, hogy a jelentősebb középületeket szobrokkal díszítették, mint ahogy a Keletit is.

A csarnok üvegfala elé állított négy allegorikus szobor alkotója a bécsi művészeti akadémián tanult Bezerédi Gyula.

fotó © Megyeri Ákos | Csodálatos Magyarország

Az első alak a Bányászat, amely mint selmecbányai bányatiszt jelenik meg, arra utalva, hogy Selmecbányán működött Magyarország legrégebbi bányatisztképző iskolája. A második, egy női alak – kezében orsóval és guzsallyal – az Ipart jelképezi. A harmadik alkotás, a jobbjával sarlót, baljában gabonakévét tartó nő, a Mezőgazdaság szimbolikus alakja. A negyedik, jobb kezében pénzes zacskót fogó férfi a Kereskedelmet jeleníti meg.

A második világháborúban bombatámadás következtében súlyosan megsérült, de renoválták.

A műemléki védelmet élvező épület homlokzata 43 méter magas.

fotó © Megyeri Ákos | Csodálatos Magyarország

A Keleti fejépületes fejpályaudvar, azaz a vonatoknak nem kell áthaladniuk az épületen a megforduláshoz, ehhez két mozdonyt használnak.

fotó © Megyeri Ákos | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

50 éves rejtett hibákra derült fény a Nyugati tetőszerkezetének felújításakor

Előre nem látható pót- és többletmunkákat kellett elrendelni a 143 éves Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása során.