Buda kedvelt pihenőhelye a a több mint egy hektár nagyságú Feneketlen-tó.

Egy legenda szerint keletkezésének körülményei nyomasztóan romantikusak: a lágymányosi síkon volt egy téglagyár, ahol olyan emberek dolgoztak, akik örökösen veszekedtek, folyton folyvást marták egymást. Egy napon aztán megelégelte a háborúságot a jó öreg föld, és egy hűvös hajnalon irdatlan nagy víztömeget bocsátott a gyárra, s az örökre eltűnt a habokban. A munkások azonban megmaradtak, most is odalenn dolgoznak a mélyben.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

Igazság szerint tényleg volt itt egy téglagyár, sőt egy vízkitörés is: az 1800-as évek közepén az udvarán egy mesterséges gödörből fejtették az agyagot, 1870 táján azonban abszolút békés munkások belevágtak egy szépen csengő nevű, ún. geodéziai zacskóba, mire a víz olyan hirtelenséggel és mennyiségben árasztotta el a gödröt, hogy az emberek alig tudtak elmenekülni. A vágatból állítólag 24 órán keresztül dőlt a víz, míg végül tóvá alakult. A gyár bontását a Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendelte el 1889-ben.

A nevét 1910 táján nyerte el a tó, amikor a ciszterciek Budára jöttek, és egy templomból, rendházból és iskolából álló komplexumot építtettek a partra.

A templom, amely Wälder Gyula építész főműve, a kerület egyik látványossága.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország

A szájhagyomány szerint  a munkálatok közben a kiásott földet állítólag a tóba öntötték, de mivel az nem süllyedt el, hanem sokáig csak a felszínen lebegett, tovább erősödött a feneketlen tó legendája. Az elmélettel ellentétben a tó csupán 4-5 méter mély, de található benne egy kútszerű mélyedés, ahol 18 méteres a mélység.

A tó körüli park 1958–60 között készült Mőcsényi Mihály tervei alapján.

A természetes források elapadásával a tó vízminősége romlásnak indult, ezért az 1980-as években levegőztető berendezést és szökőkutat alakítottak ki.

fotó © Fehér Gábor | Csodálatos Magyarország